Az előző gazdája kedvence volt és ő is festette. Nagyon jól kezelhető kendő.
Az előző gazdája kedvence volt és ő is festette. Nagyon jól kezelhető kendő. 
(nagyobb korában kenguru, akkori tudásom szerint). Benivel újra kismamás, ill. nála volt babazsák (?) nagyobb terpeszt csinált mint a kenguru, de nem akkorát, mint egy mt, és babaerszény tipegős korában (ez utóbbi kényelmes nem volt, de legalább praktikus és gyors).
) vele. Hogy legyen saját is, jött egy nati biopamut zöldség, nagyon puha (újjonan se kemény), kezes kendő, ezzel kötöttem először valóban "szabályosan szép" batyut. Őt egy nati bahama követte, ami kb. fél évig volt strapakendőnk, csak nekem sok volt benne a csík. Közben befutott a hosszan várt zara közös, innen van a Zara csokim, ami vagy egy évig volt A kendőm, és még mindig itt, vajpuha, nyáron is elviselhető, színe, mintája számomra álom. Nagy szerelem volt a gira solola is, ezzel egy bajom volt, hogy nyúlósabb, nagyobb súlyhoz már kevésbé kényelmes. Ugyanakkor puha, ölelős , minihez tuti. A következő (vagy még a solola előtt jött ?) egy nati passiflora, lenes, festett (zöld ), ezt szintén sokat nyúztuk, annyira puha, hogy az egyik mamamis eksönön valaki simán pamutnak nézte . Na ő is itt lakik még. Utsó kendőm pedig egy didy orient. Ennek (is) a mintája fogott meg elsőre, de nemcsak az az erőssége, nagy gyerekkel valami álom, az utóbbi fél évben, ha kötöttem, 95%-ban ezzel. Ja, és a 30. szülinapomra adta ki a didy (jó, egy nappal arrébb).), ebből a teljesen kendőspántú jött be igazán, volt podom: gyönyörű, kényelmes, de nekem valahogy nem olyan stabil érzet. Csatosból Emmi-féle, ő varrta a kendősünket (csatos, nati bahamából) is, annak most (kb. fél éve
) vár a pántja némi átalakításra, kisebb súllyal jó volt, és, ha lenne időm megcsinálni, amit szeretnék, szerintem újra jó lenne . Mt-nk sk, kendős. 2006 márciusában vettük meg az első Nandunkat, egy 4,5 méteres Indiánt. Én már a terhességem alatt is szemeztem a kendőkkel, de a férjem túlbiztosítós fajta, közölte, neki nem elég biztonságos, hogy egy csomó tartsa a (leendő) gyerekét Aztán pár hónapos korában elindultunk valami kengurut nézni, de nekem bolti próba után nem tetszettek, és végül visszatértem az eredeti ötlethez. 
akkor J 5 hónapos volt. Ami azóta sem fér a fejembe, hogy nekem ott BK személyesen megmutatta az elöl keresztet, és mit mondott? Kendő feszes legyen mindenhol, baba térdei felhúzva, popsi mélyebben, gerinc görbüljön, feje búbja puszitávolsgra!!!! Fel nem fogom, hogy akkor miért olyan az útmutató, amilyen... majd folytatom! Az Indián máig megvan, ő lesz az, akit soha el nem adok, soha el nem vágatok és soha nem varratok belőle más hordozót. És néha előveszem, és kötök vele 
Didymosokat és Amazonast találtam, amik felkeltették az érdeklődésem. De igazából egy olcsó, használt nandut akartam, csak olyan épp nem volt megfelelő hosszban. Amazonas viszont épp volt akciós a nekem tetsző színben, így lett 2011 márciusában egy Amazonas Golfom. Nagyon szerettem, nem is tudok tőle megválni Mellette 3 Didyt láttam meg, ami megtetszett: smaragd Indio, Jan, Wellen Aqua. Persze, mert mind türkiz Ez idő tájt kezdtem a mamamit nézegetni, emlékszem, hordozótakaró-képek miatt regisztráltam be végül. És akkor Ainababa feltett egy Jan karikást... 1 héig foglaltam, hogy kell-e nekünk karikás, elmentünk a HH-ba próbálni (mert sose volt még ilyen eszköz a kezemben). Rengeteget kínlódtam, igazi zöldfülű voltam: jó lesz-e a hossz, kell-e nekünk karikás, miért nem elég nekem most is egy Nandu, mit fog szólni a férjem az árához... Sose fogom elfelejteni: 9ezer forint volt, mai szemmel irtó olcsó egy hibátlan, hosszú didy karikásért. Akkor ő épp szülés előtt volt pár nappal és a férjem ment el a kendőért. Mi személyesen jóval később találkoztunk, és egy azóta is tartó nagy barátság lett belőle És azóta is emlegetem, hogy ő vitt bele a rosszba 
ezért mindig a szájába kell rágnom, mit szeretnék Na, a Pune-t szerettem volna Arra még ő is azt mondta, "Hű, de szép!" Így ez lett a karácsonyi ajándékom. Jött és ment számos kendő (bár több jött, mint ment ). Próbáltam mindenfélét: didym van/volt sok, aztán bejött a képbe az Ellevill, a Natibaby, a Hoppe, Gira, meg hát a többi Ellevillből nem is Jade vagy Zara, hanem egy Karma (akkor a mamamiról Dawn színben, amit lecseréltem azóta egy Tealre), ami szerintem egész különleges kendő, nincs is belőle sok, de érdemes kipróbálni, nagyon különleges élmény 
Szóval, bár azt nem terveztem venni, vettünk egy barna szarvasosat, és utána jött a népmesés is. Az a szarvasos kendő sok falat lebontott (sajnos ). Pont akkor volt nagyon rossz a forint helyzete, így a 7es kendőért én 35ezer forintot fizettem 
Korábban el sem tudtam képzelni, hogy egy új kendőért 30ezernél többet adjak, de azt is már csak, ha óriási a szerelem. Azóta igencsak tolódik ki a tűréshatáram De nagyon megérte, megszerettem. Több Oschám is lett, tartson bárki sznobnak, nem a minta vagy a ritkaság miatt, hanem mert nekem nagyon kézre állnak, irtó kényelmesnek, jól köthetőnek találom őket, miközben nagyon szépek, és nagyon eltalálták az én ízlésemet. Mostanában még a Lanákat fedezem fel jobban. Korábban nem nagyon volt k.sávoly kendőm, a zsákárok nekem jobban kézre állnak. De van 1-2 Lana szín, amiért odavagyok, azok itt figyelnek a szekrényben pár hónapja Illetve elkezdtem vadászni a kevésbé ismert márkákat, mint az Easycare, Dolcino, Pola... most épp el kellett őket adnom (Dolcinom nem volt), de volt egy álmom, hogy kisebb gyűjteményem lesz ritka keresztsávolyokból Szinte azonnal megbántam... főleg, miután megjött a k.sávoly, és hatalmasat csalódtam. Nem tudom, hogy mosták, de merev volt, durva tapintású, és pocsékul köthető ráadásul a piros keresztszál tönkretette az összhatást... Gyorsan el is adtam, de hát a régi már szét volt nyiszálva... Vissza tudtam venni a felét, de karikásként nem tetszett. Fél évig vadásztam egy ugyanolyan, sima sávolyt az ebayen de találtam
- és én 
annyi a kendős élményem a többi még jön
- és én különösebb "élményem" ezen az elsőn nem volt, ha veszek karikást, akkor nincs különösebb kritériumom. általában abból van karikásom, ami túl drága hosszúként, vagy épp nem kapni de csak próbálgattam, sokat nem használtunk ilyesmit. Bementem egy nap a HH-ba, és konkrétan mindent végigpróbáltam, ami próbálható volt Illetve Magyarindát kölcsönöztem közvetlenül Katától. Ez nagyon jó volt, azóta is jóban vagyunk Már a nagy próbahadjárat előtt is az Indák tetszettek - tetszett, hogy magyar, kézműves termék, hogy magyar népi motívumos. És egyébként ez lett a legkényelmesebb az összes próbált márka közül. Mandu, Ergo, Lilliputi, Beco... nem is tudom, mi volt még... De végül az Inda mellett döntöttünk, rendeltünk egy egyedit, ami fantasztikusan szép lett! A. majdnem egy éves volt, mire elkészült, szóval épp időben 
kölcsönadta a saját popópántos Encsijüket. Akkor találkoztunk először Nagyon bejött, nekem is van saját azóta, meg hát más Encsiségeim is Amikor meg csatosozom, akkor a mei tai se lenne opció. Onbut, podot is próbáltam. Podunk van (Encsi ), na azt nagyon szeretem, mert sokkal kendősebb, mint a többi keleti fajta hordozó. tök jó volt a nyári hőségben, rövid utakra Aztán van széles podom, amivel szintén torzót lehet kötni, meg dél-amerikai mantám, bei-bei-em meg valami ahhoz hasonló kínai hordozó, illetve welsh shawl is. Ezek nagyon közel állnak a szívemhez, de azért ritkán használjuk őket ), az az erszény és a rugalmas kendő.
- és én te adtad kölcsön az első didy pfau-t 
azóta is hatalmas a szerelem a petrol a mindenem!!! tényleg: a kendőm, a podom, a csatosom, a táskám, az övtáskám...
- és én
majd ha egyszer nem telefonon netezek én is leírom hozzád hasonlóan, bár azért ez felülmúhatatlan!
- és én
Comment