Már nem akarok szoptatni!

[Zsuzska]

A legkisebbem 27 hós, és úgy gondolom, nekem már elég volt a szoptatásból. Minden altatáshoz és az éjszakai ébredésekhez kellek még, én pedig 2,5 év után szeretnék már aludni

Hogyan beszélhetném rá, hogy adja vissza a cicit?
Olyan drasztikus módszerekben nem hiszek, hogy kenjem be citrommal és az sem használt, hogy egy éjszakát nem töltöttünk itthon.

Nálatok mi vált be, amikor nem magától választódott el a gyerek, hanem Ti segítettetek be valahogy?

[Döme]

Zsuzska. Olvasd el ezt a könyvet,van benne olyan rész,hogyan szoktassuk le az éjszakai szopiról a nagyobbacska gyereket.Gondolom kezdetnek ez is elég. Dr.William Sears:Éjszakai gondoskodás

[Dittacska]

Nláunk az vált be, hogy én fejben eldöntöttem, mentem hozzá éjszaka ha kelt, de vizet adtam neki inni. Felvettem, dajkáltam esetleg időnként, de általában csak simiztem. Ahogy megérezte hogy hiába kéri nincs cici, előbb-utóbb leállt a kérésről.

[Dittacska]

Esetleg próbálkoznál tejcsi elapasztással is? Tudom, hogy drasztikus, de ez is egy megoldás lehetne akár.

[Döme]

Na most van egy kis időm..
Röviden a könyv arról ír, hogy az ilyen korú gyerkőc már elég nagy ahhoz hogy megbeszéld vele, hogy ez már anyának nem jó,és hogy a cici is aludni akar...és majd ha világos lesz,megint szopizhat.Persze tiltakozni fog,mert muszáj neki kideríteni hogy ez most komolyvagy nem.De ha látja hogy az, akkor egy idő után megbékél.Viszont itt is fontos a következetesség...Ha egyszer kimondtuk hogy nincs éjjel szopi,akkor tényleg ne legyen.Különben csak összezavarodik.(Persze minden ébredésnél oda kell menni hozzá,megvígasztalni,megszeretgetni,mert ugye csak cici nincs,anya ugyanúgy van,aki mindíg jön ha szükség van rá.)

Én biztos úgy csinálnám,hogy elbúcsúzunk a cicitől,megsimogatjuk,beszélünk hozzá....(mi a játszótérről is úgy jövünk el hogy elbúcsúzunk a játékoktól,megsimogatjuk "őket",megköszönjük hogy játszhattunk "velük" így sosincs sírás..)
Egyszóval talán könnyebb ha elbúcsúzhat tőle...

Mindenesetre kitartást kívánok!

[KKRISZTI]

Nálunk TOmi a várandósságom alatt még szopizott, kétévesen is. Akkor már irtóra fájt a mellbimbóm, és elég nehezmre esett szoptatni, pedig imádtam előtte. Csak valahogy kellemetlen volt, kénylemetlen, és inkább aludtam volna akkor.

A tejem el is fogyott hirtelen, kb. a 3. hónapra. de nem szándékosan, hanem tudat alatt. És nagoyn sajnáltam hogy nem szoptathatok tovább, ugyanakkor megkönnyebbülés is volt. Tomi azelőtt még mindig 3 óránként szopott éjjel-nappal. ro..dt fárasztó volt!! Ezután is felkelt persze, de én csak melléfeküdtem, simogattam, magyaráztam hogy fáj a cicim és most nem tudom sajnos megszoptatni. - viszonylag könnyen ment.

Rengeteg vizet ivott akkoriban. Minden éjjeli felkeléskor ivott vagy 1 dl-t. MOstmár szerencsére végigalussza az éjszakát, de kell hogy mellette aludjon apája. néha engem kér, hogy aludjak vele, ha tehetem ,szoktam is, de aztán lejövök a kcisihez.

ezzel tehát azt akartam mondani hogy valóban fejben dől el, ha akarod ha nem. én nem szándékosan, de tulképp elapasztottam az addig literszámra dőlő tejemet. igy volt jobb az én testemnek is és a kisbabának is a hasamban természetesen.
Tomikám meg ügyesen megértette és mással helyettesitette egy ideig. (vizivás)

[emili]

Kkriszti: Tomi mennyit evett ennyi szopi mellett akkor??? Nem mintha már itt tartanánk, de aaannnyira nem megy a hozzátápi nekünk, hogy tartok tőle, készülnöm kell lélekben valami ilyenre nekem is

[Zsuzska]

Lehet, hogy minden fejben dől el, de a kivitelezés nem annyira egyszerű.
Mi együtt alszunk, ez egyrészt megkönnyíthetné a leszoktatást (simogatás, odabújás), másrészt viszont a tejszag miatt meg is nehezíti.

Vizet is szokott inni éjjel, ő kéri, de nem cici _helyett_, hanem mellette.

És azt sem csinálhatom, hogy egyszerűen nem reagálok éjjel a ,,cicit, cicit" hangokra, mert abból rövid távon hiszti lesz, és felébreszti a 2 nagyobbat (akiknek másnap meg oviba, iskolába kell menni).

Szóval nehéz ez

[celesztina]

nálunk is az vált be, hogy keltem hozzá, simiztem, bújhatott, de szopi nem volt (nekem görcseim voltak a szopitól mikor tesóval várandós lettem és a nagyobb akkor másfél éves volt)
sírt sajnos nagyon úgy 3 napig éjjel mikor szopizott volna (ő máshogy nem is tudott elaludni és kb fél óránként-óránként kelt éjjel is szopizni és nem azért mert szomjas volt )
amúgy mi akkor még együtt aludtunk, ő köztünk, párom is vígasztalta. De aztán a harmadik nap után mintha elvágták volna nem kért többet, kb egy hónappal később napközben eszébe jutott, de nem volt gond mikor nem adtam neki.
Előtte próbálkoztunk úgy is leszoktatni hogy ritkábban kapjon, hátha akkor nem görcsölök, de az nagyon nem vált be, nem értette egyszer miért lehet, másszor miért nem :
Persze a leszoktatáskor (teljes megvonáskor) nagyon bújós lett, de ennek a részének én nagyon örültem

[KKRISZTI]

Lau bújása meg is maradt mostanáig

Tomi pedig alig eszik, nagoyn rossz evő. én is tukmáltam, nehogy éhen haljon...:, de valahogy a génjeiben van.
Apja is válogatós, semmi gyümölcs, semmi zöldég...

naszóval most pl ott tartunk, h Tomi reggel, délben, este CSOKIT enne, és akármikor éhes, azt kér. már megőőőrülök!
Ma tudott egy jót vacsorázni, de egésznap kb 3 falat pizzát evett meg 2 falat édességet.

elég nehéz a kaja-ügy vele

DE NEM UFFOLOK tovább.

Zsuzsi: és nagoyn nem akarja abbahagyni? a ti esetetekben mindenképp a fokozatosságra utaznék, mivel semmi nem sürgeti annyira az elválasztást. (pl. várandósság). Az, hogy neked már kellemetlen és nem jó, egy dolog. Tudom, mindkét félnek szeretnie kell a szoptatást. De azért te felnőtt vagy, a lányka meg gyerek ugyebár. az éjjeli szopik fognak legkésőbb elmúlni szerintem., hiszen akkor nem éri más inger, sokkal nagyobb szüksége van rád, cici formájában.

Esetleg egy szopis tanácsadót kérdezz meg (LLL). hm?

[Jázmini]

Mi is kb. ekkor hagytuk abba egyenként a szopikat Kincsővel. Ilyenkor már tényleg nagyon okosak és sok mindent megértenek. Szerintem mindenképp jobb megbeszélni vele, mint a bekenős drasztikus megoldások. A több testi kontaktus meg adja magát a szopi helyett, a legutolsónak megmaradt esti pótlásaként mi táncoltunk

[Magica]

Mindezek mellé, amiket leírtatok, talán még Apa segítsége is jól jöhet.
Magyarán ő kel fel, ha szükséges, ilyenkor ő is elmondhatja, hogy a cici alszik...
Mint Vikiéknél.

[celesztina]

(Lau akkoriban még ennél is bújósabb volt )

[tulili]

Nálunk is úgy volt Matyival, hogy elhatároztam, hogy nincs éjszaka cici, nem is kapott, mondogattam neki, hogy "nem, nem, most nincs cici, majd reggel". Én nem adtam neki semmit helyette, mert úgy gondoltam az nem jobb, ha pl. vizet inni kel, én is szerettem volna kicsit nyugisabban aludni.
Kicsit persze nyafogott, de meglepően hamar megnyugodott, neki elég volt, hogy összebújtunk szopi helyett. Már második éjszaka kevesebbet ébredt, utána pedig szépen aludt. De! Azóta is ébred éjszaka, és ugyan már külön ágyban alszik el este, de éjszaka átköltözik az apja mellé. (Én Botival alszok.)
És amikor elhagytuk az éjszakai szopit, onnantól 1 hónap alatt teljesen elválasztotta magát.

[liv731]

És azt sem csinálhatom, hogy egyszerűen nem reagálok éjjel a ,,cicit, cicit" hangokra, mert abból rövid távon hiszti lesz, és felébreszti a 2 nagyobbat (akiknek másnap meg oviba, iskolába kell menni).

Szóval nehéz ez

Nem egyszerűbb akkor szoptatni még a téli szünetig? Majd az alatt a 2 hét alatt abbahagyjátok, és 2 hét alatt meg is szokja, hogy éjjel szunya van.
Én a mindent vagy semmit-re szavazok, ha el akarod választani, akkor tedd teljesen egyik napról a másikra. Egy 27 hónapossal már meg lehet ezt beszélni nappal, éjjel meg apa besegít egy kicsit a vigasztalásba.