Ki mennyit szoptat éjjel?

[adera]

Ez lemaradt...

[dangelika]

Sziasztok, képzeljétek, tegnap este Eszti (beteg, lázas, valami vírus lehet) nem akart szopizni! Délután szopizott, majd bárhogy kínáltam, nem kért. Ilyen még nem volt, éjjel sem kért, csak sírt, forgolódott. Biztos a torka lehet, vagy nem? Viszem orvoshoz.

[dangelika]

Megvan, hogy mért nem szopizik, afta van a nyelvén. Szegénykémnek azért fájt ennyire, most kapott fájdalomcsillapítót, meg ecsetelőt, így tudott végre szopizni, el is aludt. Szörnyű ez az afta!!!!!!!(annyit kutyázott, tyúkozott, pancsizott stb. ) nem is csodálom. Nekem még nem volt, de mondta a dokinéni, hogy nagyon fájhat.

[tücsörtök]

Nem tudom, ez mennyire természetes, de még mindig cicivel alszik el, éjjel többször szopik és reggel le sem lehet cuppantani róla.Meg egyébként se, ha bármi baj van...természetesen.28 hónapos.

[Andyca]

Tudok 3,5 évesről, akitől nagy hisztik árán vették el az esti elalvós cicit
Nyugi, minden oké vele, neki erre van szüksége

Matyi mostanában beállt 2-kor, 6-kor kel (9-10 körül alszik el), és néha vissza is alszik még 6 után, ma 2 éves rekordot döntött a hidegfront besegített, 8:51-kor kelt!!!

Hamarosan nyaralunk, lakókocsizni fogunk, remélem kiüti a levegőváltozás, és nem óránként ébredés lesz belőle...

[tücsörtök]

[QUOTE=Andyca;3006338]Tudok 3,5 évesről, akitől nagy hisztik árán vették el az esti elalvós cicit
Nyugi, minden oké vele, neki erre van szüksége

Köszönöm.
A sok izgalom és környezetváltozás biztos segít majd aludni.

[fájgeeszter]

Megvan, hogy mért nem szopizik, afta van a nyelvén. Szegénykémnek azért fájt ennyire, most kapott fájdalomcsillapítót, meg ecsetelőt, így tudott végre szopizni, el is aludt. Szörnyű ez az afta!!!!!!!(annyit kutyázott, tyúkozott, pancsizott stb. ) nem is csodálom. Nekem még nem volt, de mondta a dokinéni, hogy nagyon fájhat.

Szegényke... Meg te is. Éjjel vissza tud aludni?

Nálunk egyszer volt egy ilyen durva eset: Dovi elesett, de ki volt dugva a nyelve és ráharapott. Alul-fölül volt már foga. Vagy három hónapja volt, és még látszik a helye. Már nem seb, de egy vízszintes vágás maradt a helyén, úgyhogy szerintem sose fog eltűnni.
Szóval amellett, hogy nagyon fájt neki, utána még két napig nem tudott szopizni. Gengigellel kenegettük. Éjjel volt vicces, mert ébredt, de ahhoz, hogy szoptassam, be kellett kenni, és meg kellett várni, amíg elzsibbasztja, addig meg sétáltunk vele, ő meg sírt.

[dangelika]

Már szépen eszik és szopizik újra Esztike, hálistennek sokat segít az ecsetelő és a fájdalomcsillapító. Én viszont asszem elkaptam, vagy csak az idegességtől-fáradtságtól jött ki a herpeszem az orromon!

[Makrancos Kata]

Nálunk tegnap harapásos drámázás volt. Elkezdte megharapni a mellem, de nem csak kicsit, hanem ráharapni. Már délután is, esti elalvásnál meg az volt durva, hogy az első még biztos véletlen volt (amikor elkezdett bealudni rácsukott) viszont miután feljajdultam elvettem, utána hamar visszaadtam, mert nem akartam, hogy felébredjen és előről kezdhessem az altatást. Na, akkor azonnal ráharapot és még nevetett is, a reakciómon. Tudom, hogy nem lehet gonoszság, mert tudom, hogy egy jó lélek, de olyan rosszul éltem meg, olyan hátbatámadós érzés volt:-(( Aztán meg nem akartam odaadni, nem csak elvből, fájt is. Na, olyan keservesen zokogott, hiába ringattuk, öleltük simiztük Apával együtt is és felváltva is. Kb. 40 perc ilyen cirkusz után már én is sírtam és végül visszaadtam a mellem, amin el is aludt, persze én meg résen voltam.
Én eddig álmomba szoptattam, na most nem mertem, szóval full para egész éjjel, hogy időben kikapjam magam a szájából, mikor bealszik.
Mikor még nem volt foga elkezdett beszorítani és szépen megtanítottam , hogy azt nem szabad, azt hittem, ha kinő a foga, a tudás akkor si meg lesz. Amúgy már kb. 2-3 hete harap, csak a mellem eddig kímélte. Voltak ezen konfliktusok, de persze úgy voltunk vele, hogy ha mindig rászólunk, feljajdulunk stb, akkor csak felfogja lassan, hogy nem szabad, mert nekünk fáj. Másrészt, a fájdalom felfogása szerintem egyévesen (legalábbis, a gyermeklélektani tudásom alapján) nem igazán lehetséges, nincs még képessége decentrálni, nem fogja fel a kölcsönösséget. Szóval akkor marad az idomítás? Akinek van hasonló tapasztalata léci segítsetek! Mennyi idő, míg felfogja, hogy nem szabad megharapnia? És az elalvás közbeni rázárás, szerintem az nincs akaratlagos kontroll alatt! Szerintetek mennyi ideig ne adjam vissza, mikor ráharap? Mert nem akarom kínozni, de azt sem akarom, hogy ő kínozzon:-( Nagyon szeretnék tovább szoptatni, de így ez nagyon gáz, hogy félek a gyerekemtől pont a szoptatás legjobb része veszik el:-((

Ja, azt a nem elhanyagolható körülményt nem akarom kihagyni, hogy nő a foga, azt hiszem most több is és mindent rág. Csak ez mondjuk nem segít a problémán, hogy értem a motivációt:-((

[fájgeeszter]

Nálunk tegnap harapásos drámázás volt. Elkezdte megharapni a mellem, de nem csak kicsit, hanem ráharapni. Már délután is, esti elalvásnál meg az volt durva, hogy az első még biztos véletlen volt (amikor elkezdett bealudni rácsukott) viszont miután feljajdultam elvettem, utána hamar visszaadtam, mert nem akartam, hogy felébredjen és előről kezdhessem az altatást. Na, akkor azonnal ráharapot és még nevetett is, a reakciómon. Tudom, hogy nem lehet gonoszság, mert tudom, hogy egy jó lélek, de olyan rosszul éltem meg, olyan hátbatámadós érzés volt:-(( Aztán meg nem akartam odaadni, nem csak elvből, fájt is. Na, olyan keservesen zokogott, hiába ringattuk, öleltük simiztük Apával együtt is és felváltva is. Kb. 40 perc ilyen cirkusz után már én is sírtam és végül visszaadtam a mellem, amin el is aludt, persze én meg résen voltam.
Én eddig álmomba szoptattam, na most nem mertem, szóval full para egész éjjel, hogy időben kikapjam magam a szájából, mikor bealszik.
Mikor még nem volt foga elkezdett beszorítani és szépen megtanítottam , hogy azt nem szabad, azt hittem, ha kinő a foga, a tudás akkor si meg lesz. Amúgy már kb. 2-3 hete harap, csak a mellem eddig kímélte. Voltak ezen konfliktusok, de persze úgy voltunk vele, hogy ha mindig rászólunk, feljajdulunk stb, akkor csak felfogja lassan, hogy nem szabad, mert nekünk fáj. Másrészt, a fájdalom felfogása szerintem egyévesen (legalábbis, a gyermeklélektani tudásom alapján) nem igazán lehetséges, nincs még képessége decentrálni, nem fogja fel a kölcsönösséget. Szóval akkor marad az idomítás? Akinek van hasonló tapasztalata léci segítsetek! Mennyi idő, míg felfogja, hogy nem szabad megharapnia? És az elalvás közbeni rázárás, szerintem az nincs akaratlagos kontroll alatt! Szerintetek mennyi ideig ne adjam vissza, mikor ráharap? Mert nem akarom kínozni, de azt sem akarom, hogy ő kínozzon:-( Nagyon szeretnék tovább szoptatni, de így ez nagyon gáz, hogy félek a gyerekemtől pont a szoptatás legjobb része veszik el:-((

Ja, azt a nem elhanyagolható körülményt nem akarom kihagyni, hogy nő a foga, azt hiszem most több is és mindent rág. Csak ez mondjuk nem segít a problémán, hogy értem a motivációt:-((

Szerintem ez neki játék. Hiába mondod, hogy fáj, meg jajdulsz fel, nem érti, hogy neked rossz. Inkább vicces, hogy jé, ha így csinálok, anya olyan hangot ad ki, próbáljuk ki még egyszer! Szóval szerintem az a jó, ha minél kevesebb érzelemmel reagálsz. Ha nem direkt csinálja, hanem elalváskor, tudom, hogy nehéz, de próbálj meg nem kiadni hangot. Nálunk is van ilyen néha... Meg nálunk mostanában azzal játszik, hogy a kezével nyomja befelé a mellem, ami nagyon kellemetlen. És ha mondom neki, hogy fáj, akkor tovább csinálja, és ő is mondja, hogy fáj. Sőt, már ott tartunk, hogy azzal kezdni, hogy mondja. Mert ki kell próbálnia. Meg fel kell dolgoznia az élményt, vagy lehet hogy el akarja mesélni.
Én úgy csinálom, hogy ha megharap, elveszem, és nem adom vissza az első kérésre, ami még csak mutogatás vagy "cici" szokott lenni. Egyszer legyen elutasítva, de megmagyarázom, hogy miért. Aztán ha másodszor kéri, már erőteljesebben, akkor visszaadom, és közben újra elmondom nyugodt hangon, hogy mi volt a baj, és mit szeretnék.
Nálunk ez így többé kevésbé működik. Segített?

[Makrancos Kata]

Hát, közben próbáltam kicsit kutakodni és Ina May Gaskin-féle szopis könyvemben pont az van, hogy semmiképpen nem szabad hagyni,a mell elvevése a legjobb, de 10-15perc kell, mer 1-2 perc nem hat.Ő pont azt ìrja, hogy ha higgadt próbál az anya maradni, az valószìnű nem célravezető. Az ösztönöm is azr mondja, hogy az nem oké, hogy csendben szenvedek. Viszont abban igazad lehet hogy egy sima feljajdulás a babának akár vicces reakció is lehet.Ma folyamatosan résen voltam, pontosabban az ujjam a szája szélén, hogy ki tudjam menteni a mellem, ha kell és ìgy nem volt gond, csak nehezen aludt el, gondolom érezte, hogy feszült vagyok.Azért lassan visszajön a bizalmam felé, remélem nem fogom bánni
Köszi az együttérzést

[Zuzka]

Kata, nálunk ennyire nem volt vészes a helyzet, de B. is csinált hasonlót, hogy fognövesztés közben rajtam "fenegette" a fogsorát. Egy-két hét alatt elmúlt, én úgy éreztem, meg kell tanulnia használni azokat az izéket a szájában. Kitartás!

[fájgeeszter]

Persze, semmiképp ne hagyd! Remélem, nem ez jött le abból, amit írtam! Kérdés, hogy mennyi időre vedd el. Szerintem 10-15 perc túl sok egy egyéves gyereknek. Kb kettő perc után már nem hiszem, hogy látna összefüggést a két történés között. 2-3 év körül lehet, hogy ennyi kell. De ezt lehet, hogy gyerekfüggő, és ki kell tapasztalnotok. Meg azt is, hogy a szigorúság, a jajgatás vagy valami egyéb jön be. Nálunk is volt egy időszak, amikor az ujjammal a szája szélén szopizott... De már csak vicces emlék, szóval el fog múlni, kitartás!

[mave]

Hát, közben próbáltam kicsit kutakodni és Ina May Gaskin-féle szopis könyvemben pont az van, hogy semmiképpen nem szabad hagyni,a mell elvevése a legjobb, de 10-15perc kell, mer 1-2 perc nem hat.Ő pont azt ìrja, hogy ha higgadt próbál az anya maradni, az valószìnű nem célravezető. Az ösztönöm is azr mondja, hogy az nem oké, hogy csendben szenvedek. Viszont abban igazad lehet hogy egy sima feljajdulás a babának akár vicces reakció is lehet.Ma folyamatosan résen voltam, pontosabban az ujjam a szája szélén, hogy ki tudjam menteni a mellem, ha kell és ìgy nem volt gond, csak nehezen aludt el, gondolom érezte, hogy feszült vagyok.Azért lassan visszajön a bizalmam felé, remélem nem fogom bánni
Köszi az együttérzést

nálunk is volt harapásos próbálkozás, ami néha-néha visszatér, de két nagyobb volt.
az elsőnél olyan 6-7 hónapos volt és még csak az ínyével csinálta, a másodiknál már olyan 1 év körüli és akkor ő is élvezte, hogy feljajdulok, direkt nevetett rajtam. aztán egyszer annyira kiakadtam, hogy letettem a földre az egyik ilyen után és marha mérges voltam, elmentem, otthagytam pár percre, és ő meg üvöltött... visszamentem, szopott mint a kisangyal, utána még egyszer próbálta meg kicsit megszorítani, de már vettem is ki és elkezdtem letenni, utána már meg sem próbálta.

[Zuzka]

Nálunk is volt harapás, én azt vettem észre, hogy amíg meg nem szokja az új "szerszámot" a szájában, addig véletlenül is harap, meg persze "fenegeti" is. Egy-két hét alatt elmúlt szerencsére, szóval kitartás, bár fájó mellekkel az a legnehezebb...