Főoldal Szül(et)ésVárandósság Munkajogi tanácsok kismamáknak, szülőknek

Munkajogi tanácsok kismamáknak, szülőknek

Gyakori kérdések a várandósságtól a munkába való visszatérésig

by maja

Amikor megtudjuk, hogy kisbabát várunk, biztosan nem munkajogi kérdésekkel szeretnénk foglalkozni, mégis a nyugodt készülődés érdekében, érdemes némi figyelmet szentelnünk ennek a területnek is. A várandósság előrehaladtával olyan kérdések merülnek fel például, hogy kötelező-e bejelenteni a várandósságot, mi történik, ha nem jelentettük be a várandósságot és felmondanak nekünk, milyen munkavédelmi kedvezmények illetik meg a kismamákat a gyermek 3 éves koráig? Ezekben a kérdésekben, Dr. Somogyi Irén ügyvéd, munkajogi szakjogász segít eligazodni.

1.  Várandóságot kötelező bejelenteni?

Kismamaként először is fontos tudnunk, hogy nincs bejelentési kötelezettség a munkáltató felé. A törvény nem kötelezi a kismamákat arra, hogy közöljék a munkaadóval, hogy várandósok. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ahhoz, hogy felmondási védelemben részesüljünk, és ne szüntethessék meg a munkaviszonyunkat a terhesség ideje alatt, tájékoztatnunk kell a munkáltatónkat a gyermekáldásról.

2. Mi történik, ha nem jelentettük be a várandóságot és felmondást közölnek velünk?

Ha előzetesen elmulasztjuk közölni a várandósság tényét, és a munkáltató időközben kezdeményezi munkaviszonyunk felmondással történő megszüntetését, úgy még tájékoztathatjuk a várandóságról. A terhességünkről való utólagos tudomásszerzést követően még 15 napja van rá, hogy visszavonja a felmondást, így a munkaviszonyunk sem szűnik meg.

Ez az eljárás követendő akkor is, ha a munkavállaló emberi reprodukciós eljárással összefüggő (Lombikbébi-program) kezelésen vesz részt. Erről is elegendő a felmondás közlésekor tájékoztatni a munkáltatót, illetve a kezelés megkezdéséről igazolást is be kell mutatni a munkáltatónak – ettől az időponttól számított 6 hónapig ugyanis felmondási védettséget élvez a munkavállaló.

2023-tól bővült a felmondási tilalmak köre, azaz az eddigieken túl a munkaadó felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gondozási szabadság, az apaszabadság és a szülői szabadság tartama alatt sem.

3. Milyen munkavédelmi kedvezmények illetik meg a kismamákat a gyermek 3 éves koráig?

A várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig csak a munkavállaló hozzájárulásával lehet a

  • munkaidőt egyenlőtlenül beosztani,
  • valamint túlmunka, éjszakai munka és készenlét nem rendelhető el.
4. Milyen szabadságokra jogosult a kismama, apa?

A várandós munkavállaló összesen 24 hét szülési szabadságra jogosult. Ebből négy hetet lehetőség szerint a szülés várható időpontja előtt kell kiadni, a maradék húsz hetet pedig a szülést követően. Amikor ez a huszonnégy hét letelt, kezdődik el a gyermekgondozás céljából igénybe vehető fizetés nélkül szabadság, ami a gyermek három éves koráig jár. Az édesanya ebben az időszakban – amennyiben nem áll újra aktív állományba – felmondási védelem alatt áll.

2023-tól új szabadságok jelentek meg, illetve módosultak az eddigieken túl:

Apasági szabadság kiterjesztésre került 5-ről 10 napra (kiemelendő a jogosultsági feltételeken felül azonban, hogy az 5. napot követően a távolléti díj mértéke 100%-ról, 40%-ra csökken). Nincs szó az iker babák esetén járó eddigi különbségről, az új rendelkezések szerint eltűnt az ikres apukának járó plusz szabadnapok, azaz egységesen 10 nap lesz az apasági szabadság.

Szülői szabadság, mint új szabadság került bevezetésre, amelynek mértéke a gyermek hároméves koráig 44 munkanap lehet (fontos az igénybevételének egyéb szabályai mellett, hogy a munkaviszony legalább 1 éve fennálljon, ez az időtartam szabadságra és végkielégítésre jogszerző időt jelent, azonban a távolléti díjnak mindössze 10 %-a jár a munkavállalónak).

A gondozási szabadság is új szabadsági forma, amely alapján a munkavállaló a hozzátartozójának vagy a vele közös háztartásban élő személynek a gondozása miatt mentesül a munkavégzés alól évente 5 munkanapra (az igénybevétel – más szabályain kívüli – megalapozottságát azonban a gondozásra szoruló személy kezelőorvosának kell igazolnia).

5. Veszélyeztett terhesség esetén mire vagyunk jogosultak?

Amennyiben a kismama egyéb betegsége miatt az orvos megállapíthatja a keresőképtelenséget, úgy betegszabadság illeti meg a kismamát (8-as kód), amelyből egy évben tizenöt nap jár minden munkavállalónak, majd ezután kerül táppénzes állományba. Azaz ha nem áll fenn súlyos egészségügyi probléma, vagyis az orvos nem mondja ki, hogy veszélyeztett terhes lenne a kismama, akkor a munkajog nem differenciál és a kismama a többi munkavállalóval azonos megítélés alá esik.

Amennyiben a kismama a várandósságra való tekintettel lesz keresőképtelen, akkor veszélyeztetett terhesnek minősül, és a táppénzes papírjára a 9-es kód kerül. Ez jelöli a veszélyeztetett terhességet, amely esetében nincs betegszabadság, ez a keresőképtelenség kezdetétől jár, és a munkáltató fizeti az 1/3-át. A veszélyeztetett terhességet a kismama orvosának kell megállapítania, és erről igazolást adnia, ezzel vehető igénybe a táppénz összege.

6. Várandóság alatt a munkáltatónak kötelessége elengedni a kismamát a vizsgálatokra?

Gyakori tévhit, hogy a munkáltatónak minden, a terhesség kapcsán szükséges orvosi vizsgálatra el kell engednie a kismamákat. A munkáltatónak nincs ilyen törvényi kötelezettsége. A jogszabály által kötelezőnek előírt vizsgálatok (például a munkaköri alkalmassági vizsgálat) azok, amelyekre munkaidőben is elmehetünk, az a munkavégzés alól mentesülünk. Ezért is fontos, hogy a munkáltató tudomást szerezzen egy bizonyos idő után a várandóságról, hiszen a kismamákra váró vizsgálatok időpontját érdemes előzetesen leegyeztetni a munkáltatóval és bízni annak rugalmas munkáltatói kezelésében.  

7. Hogyan térhetünk vissza a korábbi munkahelyünkre?

Amennyiben szeretnénk újra dolgozni, szándékunkat minden esetben 30 nappal korábban írásban közöljük munkáltatónkkal. Kivételt képeznek ez alól, azok a munkavállalkók, akik a KJT (közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) alá tartoznak, nekik 60 nappal hamarabb kell szándékukat jelezniük. Levelünkben jelöljünk meg konkrét időpontot. A munkáltatónak 30 nap (vagy 60 nap) áll rendelkezésére, hogy a kismama fogadására felkészüljön, vagyis ezt figyelembe véve kell jeleznünk, mikor állnánk ismét munkába. Telefonos értesítés nem elegendő a hivatalos közléshez. E-mail már megfelelő írásbeli mód.

Ha a munkáltatónk fel is vett valakit a helyünkre, azt a helyettesítés jellegére tekintettel csak határozott időre tehette – ebből is következik, hogy amennyiben mi magunk jelezzük a visszatérési szándékunkat, a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségéből eredően köteles visszavenni minket a munkaszerződés szerinti munkakörünkbe.

8. Meddig és milyen esetben illeti meg az édesanyákat felmondási védelem?

Tekintettel arra, hogy az édesanya vissza kíván térni az aktív állományba, az abszolút védelme az Mt.  értelmében megszűnik, ez ugyanis csak addig jár, amíg fizetés nélküli szabadságát tölti.

Azaz a gyermek 3 éves koráig megfogalmazott felmondási védelem csakis akkor illeti meg az édesanyát, ha ebben az időszakban a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon marad.

Ha azonban a gyermek 3. életévének letelte előtt vissza szeretne menni dolgozni, és a munkaköre időközben megszűnt, valamint más az érintett munkavállaló szakképzettségének és gyakorlatának megfelelő, nyitott munkakört felajánlani nem tud a munkáltató, illetve a felajánlott munkakört elutasítja a visszatérni kívánó édesanya, akkor a munkáltató jogszerűen élhet a felmondás lehetőségével.

9. Megszűnt munkakör esetén hova térhetünk vissza?

Amennyiben a szülési szabadságunk alatt megszűnik a korábbi munkakörünk, a munkáltató köteles megvizsgálni, hogy van-e a cégnél az érintett munkavállaló szakképzettségének és gyakorlatának megfelelő, nyitott pozíció, amely megfelel a munkavállaló képességeinknek, képzettségünknek. Amennyiben van ilyen munkakör, ajánlatot kell tennie az adott munkakört illetően, elfogadás esetén az új munkakörben folytatódik a munkaviszony.  Ha nem fogadjuk el az új munkakört, úgy jogszerű felmondással élhet a munkáltató. Az új felajánlott munkakörhöz járó bér egyébként nem kell, hogy elérje vagy meghaladja a korábbi fizetésünket.

10. Részmunkaidő kisgyerekkel – mikor kötelező?

A Munka törvénykönyve egyértelműen megadja, hogy mely esetben kötelező a munkavállaló kérésére a részmunkaidős foglalkoztatás.

A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 4 éves koráig – 3 vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 6 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

A fenti rendelkezés tehát egyértelműen kimondja, hogy ha a munkavállaló – nagyrészt ugye az édesanya – kéri, akkor a munkáltató nem tagadhatja meg a részmunkaidős foglalkoztatást. Fontos kiemelni, hogy a teljes napi munkaidő a magyar munkajog szerint a 8 óra, azaz ennek a fele a 4 óra. A 6 órás foglalkoztatás már nem kötelező, az a munkáltató jóindulatán múlik!

A gyermek négyéves korát követően is lehet részmunkaidőben dolgozni, azonban itt már szükséges a munkáltató beleegyezése is, azaz nem kötelező a kérésünkre megadni.

Természetesen a kevesebb munkaórára kevesebb bér is fog járni. A bért időarányosan csökkentheti a munkáltató,

11. 2023. január 1-től hatályos szabályzás szerint milyen módosítási kérelem illeti meg a munkavállalót a gyermek 8 éves koráig?

 A munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első 6 hónapját kivéve – kérheti

a) a munkavégzési helyének módosítását,

b) a munkarendjének módosítását,

c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve

d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.

A kérelmét írásban kell indokolni, továbbá meg kell jelölni a változtatás időpontját. A munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítása esetén a munkáltató nyilatkozatát köteles megindokolni, amelynek világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.

12. Felgyűlt szabadságok kiadása

A szülési szabadság ideje alatt valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja alatt felgyűlt szabadságot ki kell adni.

A gyedről visszatérő szülő szabadságos napjainak meghatározás:

A 20 napos alapszabadsághoz életkor szerint jár a pótszabadság.

Az életkor miatti pótszabadság mellé az egyéb jogcímen járó pótszabadságot is figyelembe kell venni. Egy gyermek után 2, két gyermek után 4 munkanap pótszabadság jár.

Jogosultsági időszakok:

A teljes szabadságos napok kiszámításához át kell tekinteni, hogy milyen időszakokra jogosult a dolgozó szabadságra:

  • a szülési szabadság idejére (24 hetes időtartama) – CSED folyósítás idejére
  • a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára – GYED vagy GYES folyósítás idejére

A GYED további időszakára, illetve a GYES idejére nem jár szabadság, ezeket a számításkor nem kell figyelembe venni. Valamint ha a szülés évében, a szülés előtt sem lett kivéve az időarányosan járó szabadság, azokat is most kell megváltani.

A felgyűlt szabadságot, a munkába állást követő 60 napon belül ki kell adni. A felgyűlt szabadságot pénzben nem lehet megváltani a hatályos rendelkezések szerint, ez alól az egyetlen kivétel a munkaviszony megszűnése.

13. Visszatérve bérfejlesztésre számíthatunk?

A munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.

14. Éjszakai munka

Egyáltalán nem osztható be éjszakai munkára az édesanya várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig, a gyermek 10 éves koráig pedig írásbeli hozzájárulása szükséges hozzá.

A jogalkotó figyelemmel volt arra is, hogy az éjszakai műszak terhet ró az egyszülős családokra, így őket is védelemben részesíti azzal, hogy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig nem osztható be éjszakai munka, ezt követően pedig a gyermek tízéves koráig csak írásbeli hozzájárulásával.

Közel 10 éves ügyvédi pályám során a 2015-ben megszerezett munkajogi szakjogászképzéssel az egyik fő szakterületemmé a munkajog vált. Kétgyermekes anyakánt kiemelten foglalkozom a kismamák és a visszatérő anyukák munkajogi védelmével. Célom, hogy minden várandós nő és édesanya tisztában legyen a jogaival (felmondási tilalom és korlátozás stb.) valamint remélem, hogy segítségemmel a mamamibolt olvasói a fizetés nélküli szabadság lejártát vagy megszakítását követően akadálymentesen visszatérnek a munka világába. Amennyiben az összeállított gyakori kérdéssorból nem kapott megnyugtató választ kérdéseire, úgy kérdésével a mamaibot fórumán keressen bizalommal.

Dr. Somogyi Irén ügyvéd, munkajogi szakjogász

Ha további kérdésed van egy-egy témával kapcsolatban, gyere a Mamami Fórum várandósság alatti munkajoggal foglalkozó csoportjába, ahol Dr. Somogyi Irén ügyvéd konkrétan a te esetedre is válaszol.

Kapcsolódó cikkek

A weboldalon cookie-kat használunk, annak érdekében, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk. Elfogadom Teljes adatkezelési tájékoztató ITT.