Főoldal Szül(et)ésSzülés és születés Perinatális időszak – az új család születése

Perinatális időszak – az új család születése

by maja
Perinatális időszak

A perinatális időszak érzékeny szakasz. A kisbaba megszületését követően, az új családnak sok új helyzetben kell helytállni, a régi rend elvész, alakulóban az új, ehhez viszont idő és türelem kell a babánk felé, párunk felé, magunk felé. Érdemes mindig emlékeztetni magunkat, hogy ezt a változást mi szerettük volna és tudtuk, hogy nem lesz könnyű. Most itt vagyunk és megpróbáljuk beleengedni magunkat ebbe az életszakaszba. De hol is vagyunk igaziból? Erről beszélgettünk Ferenczi Gabi dúlával, perinatális szaktanácsadóval.

6.03 Kapcsolódás, hangolódás

Sok módszer van arra, hogy kapcsolódjunk a babánkkal, már akkor is, amikor a méhen belül van. Nagyon különbözőek az anya-baba párosok abból a szempontból, hogy mikor válik ez a kapcsolódás tudatossá. Változatos élethelyzetekben várunk babákat. Van, aki a fogantatás pillanatától vagy még korábban úgy érzi, hogy kapcsolatban van a babájával, más pedig olyan ritmusban vagy élethelyzetben van, hogy később érkezik meg a kapcsolódás. Ami szerencsés, hogy úgy vagyunk összerakva, hogy amíg nem lép tudatos szintre a kapcsolódás, addig is működni fog, mert van egy olyan intuitív csatorna, ami segíti a kapcsolódást anya és baba között. Folyamatos interakcióban vagyunk a babánkkal.

12.43 Változások anyukákban, apukákban

Labilis időszakban vagyunk, amikor tulajdonképpen újrarendeződik minden. Nem sokszor gondolunk erre, de ebben a szakaszban megjelenik a gyász is, mert egy olyan életszakaszt, életvitelt kell lezárni, ami a baba születése után ugyanúgy, ugyanabban a formában már nem lesz elérhető. Ez önmagában is nagy munka. Emellett a kora gyermekágyas szakaszban önmagunk fizikai állapotával is meg kell küzdenünk, meg kell küzdenünk egy újszülött ellátásával és teljesen újra kell építeni magunkat. Az apuka szempontjából is izgalmas, hogy mennyire tud belehelyezkedni, mennyire vannak mintái, mennyire tud részt venni ebben az új élethelyzetben.

15.36 A kisbaba

Segít, ha belehelyezkedünk egy újszülött nézőpontjába. A megszületéséig volt neki egy olyan környezete, ami tökéletesen működött. Fejlődött, képes volt arra, hogy elinduljon, megszülessen egy számára teljesen új világra. Eddig nem kellett azzal foglalkoznia, hogy levegőt vegyen, nem kellett foglalkozni az éhséggel, az emésztéssel, ami különféle testérzetekkel és akár fájdalommal is jár. Megváltozik körülötte a hőmérséklet, megváltozik a légnyomás. Hirtelen egy idegen helyzetbe kerül. Ez olyan mint amikor mi új helyzetbe kerülünk, számukra is stresszes, a babának pedig minden életkörülménye megváltozik.  Jó, ha meg tudjuk látni, hogy amikor sír a babánk, nem ki akar minket cselezni, hogy csak vele foglalkozzunk, hanem egyszerűen van egy szükséglete vagy olyat tapasztal, ami számára ijesztő. Egyetlen stabil pontja van, az édesanyja vagy az édesapja mellkasa. Ha ezt meg tudjuk látni, akkor egyből máshogy tudunk ránézni erre a szakaszra.

23.40 Generációs különbségek

A kommunikáció és az empátia mindig a legjobb út egymás felé. Amikor azt tapasztaljuk a szülőktől, nagyszülőktől, hogy nagyon különböznek a nézetek például a szoptatásról, alvásról, akkor mindig érdemes mögé nézni, hogy miért vált ez ki ekkora ellenállást. Muszáj arra is rálátni, hogy felneveltek egy generációt a legjobb tudásuk szerint, úgy, hogy ők is a legjobbat akarták a gyermekeiknek, és most kiderül, hogy ez a tudás nem jó. Ezzel nehéz szembenézni és könnyebb azt mondani, hogy hülyeség ez az „új hullám”…  Fontos ebben a szakaszban minden, ami a saját megerősítésünket támogatja. Ez az időszak több szempontból is nagyon kényes, mert amellett, hogy egy újszülöttről kell gondoskodnunk, össze kell raknunk a saját anyai identitásunkat, és ez az az időszak is, amikor valóban leválunk a szüleinkről, ami nagy feladat.

29.14. Ami segítség lehet ebben a szakaszban

Támasz tud lenni, ha minél többet találkozunk olyanokkal, akik hasonló életszakaszban vannak, akikkel lehet egyeztetni a szemléleteket. Ez nagy erőt tud adni.

30.49 Ha az anya jól van, mindenki jól van…

Kétélű mondat. Mert bár valóban ez az igazság, mégis nagy terheket rak az anyukákra. Azt a fogalmat kell újraértelmezni, hogy mit jelent az, hogy jól vagyok. Ha egy anya jól van, számomra az azt jelenti, hogy kapcsolódik magával, akkor is ha fent van és akkor is, amikor például szomorú vagy dühös, ha tud helyet adni magában mindannak az érzésnek, ami feljön benne. Ér rosszul lenni, ér azt mondai, hogy most én is magamra húznám az ajtót. Ebben el tud lenni a kisbaba is, ha kommunikálva van felé az információ. Ők pontosan érzik, hogy miben vagyunk. Hiába mondjuk, hogy jól vagyunk, ő pontosan érzi, hogy mi az igaz. Ha erről beszélünk neki, ha elmondjuk, hogy nagyon szeretjük, de ez most nekünk nehéz, akkor ahhoz a babák tudnak kapcsolódni.  

El kell fogadni, hogy egy frissen szült anya nem mindig boldog és örömteli pillanatokat él meg, hanem van, amikor szomorú, dühös, van, amikor gyászol. Ez természetes folyamat. Sokszor ki szoktam hangosítani, mert nagyon fontosnak tartom, hogy amikor igény szerinti szoptatásról vagy válaszkész nevelésről beszélünk, mindig a baba igényein van a hangsúly, de fontos, hogy a baba igényei mellett a saját igényeit is meg kell látnia az anyukáknak. A perinatális időszak, az én olvasatomban az, hogy ezt a két igényt összefésüljük. Végtelen színes lesz a paletta, amiben az babák igényei és az anyukák igényei is megmutatkoznak és teljesen validnak számítanak.

!KÖNYVAJÁNLÓ! A testközelség létfontossága, a hordozás tudományos alapjai, hasznos tanácsok, eszközök és útmutatók. A babahordozás különlegesen érthető módon kerül új megvilágításban Dr. Eveiln Krikilionis segítségével. Gyönyörű fotókkal, kivehető melléklettel! A könyvet a Mamamiboltban megvásárolhatod. Klikk ide.

Ha babahordozással kapcsolatban szeretnétek még böngészni, olvasgatni, gyertek a Mamami Fórumra!

Kapcsolódó cikkek

A weboldalon cookie-kat használunk, annak érdekében, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk. Elfogadom Teljes adatkezelési tájékoztató ITT.