Kiss Verus, a Császárvonal egyik alapítója beszélt arról, hogy a császármetszés nem ér véget a varratszedéssel. Arra tette fel az életét, hogy segítsen a hasi úton szült édesanyáknak ezen az úton. Kiss Verussal Somló-Bakos Dalma beszélgetett.
- Kiss Verus, egészségügyi szakújságíró, és a Császárvonal egyik alapítója többek között arról beszélt a Mamami podcastjében, hogy az anyák sokszor nem kapják meg a kellő információt a kórházban, és úgy élik meg, hogy “erőltetik” az orvosok a természetes szülést császárelőzménnyel. Nem mondják el nekik, hogy ez miért fontos, miért jó, és miért egészségesebb, illetve biztonságosabb az anya-baba párosnak.
- „Ráadásul semmilyen segítséget nem kapnak a félelmeik feldolgozására, a kételyeik feldolgozására, és így, amikor egy ilyen kórházban végül császármetszés lesz, akkor természetesen az édesanya saját álláspontját képviselve elmondja, hogy ‘hát ő megmondta'” – fogalmazott Kiss Verus. De hozzátette, az is gyakori, hogy az anyák esélyt sem kapnak, hogy császáros előzménnyel legalább beindulhasson a vajúdásuk. Mint mondja, nagyon széles a spektrum, amit az anyák tapasztalnak a hazai szülészeteken, ezért nehéz egységes tanácsot adni.
- A beszélgetésből az is kiderült, hogy a Császárvonallal már 50-60 ezer anyát is elértek, akik követik a tevékenységüket.
- „Vegyük komolyan, hogy a császármetszés nem egy rutinműtét, ami véget ér a varratszedéssel. Ez egy élethosszig tartó beavatkozás. El kell ismerni, hogy válaszokat kell adnunk az anyáknak a felmerülő panaszokra, gondokra” – mondta el Kiss Verus, aki arra tette fel az életét, hogy a hasi úton szült édesanyáknak segítse a betegutak kialakítását, megismerését.
- Őszintén beszélt arról is, hogy két császár után szerette volna a harmadik gyermekét természetes úton a világra hozni, és alapos felkészülés és támogató közeg mellett végül mégis hasi szülése lett. Elárulta, hogy nagyon nehezen élte meg ezt az időszakot. Ekkor döbbent rá, hogy mennyire máshogy gyógyult, mennyire máshogy élte meg ezt a szülését.
- Kiemelten fontosnak tartja, hogy vegyék az anyák a fáradtságot, hogy jelezzenek vissza a kórházaknak. Úgy véli, változás csak akkor lesz, ha ez megtörténik. „Így sikerült kiharcolni, hogy például egy. vidéki kórházban az apa bemehessen a műtőbe” – hozta fel példának.
- „A heg néha a lelki sebek miatt gyógyul nehezebben” – magyarázta. A heg mindig csak a jéghegy csúcsa – tette hozzá. Ami alatta van, az a lényeg. Ami a hasüregben keletkezik a műtét után, az lehet hatással a szexuális életre, a következő teherbeesésre, de akár a fejfájást is fokozhatja. De előfordulhat, hogy a heg 15-20 évvel a szülés után okoz problémát.
- “A szülőszoba nem a harc színtere”, vagyis szerinte már jóval előtte fel kell készülniük az anyáknak az élettani szülésről vagy a betegjogokról.
Somló-Bakos Dalma
Kapcsolódó cikkeink:
HOGYAN KÉSZÜLJEK A CSÁSZÁRMETSZÉSRE?
SZELÍD, GYENGÉD CSÁSZÁRMETSZÉS
ÖSSZEFÜGGÉS LEHET A SZÜLÉSZETI BEAVATKOZÁSOK ÉS A GYERMEKKORI BETEGSÉGEK KÖZÖTT
GYÓGYÍTÓ VBAC, BABÁRA HANGOLÓDÁS – MIT TUD ADNI A HIPNOSZÜLÉS?
