Amikor nem mennek jól a dolgok….
A traumatikus szülésélmény
Szülésélményünk alakulásában sokféle tényező kap szerepet. A pozitív szülésélmény esetén a nőket büszkeséggel és elégedettséggel tölti el a szülésük, növelve önbizalmukat, önértékelésüket, erősítve döntésképességüket. A szülése való felkészülés és a babával kialakított kapcsolat segíthet ezen élmény átélésében.
Ezzel szemben a szülést traumaként átélt nők a kontrollvesztettség, kiszolgáltatottság, megalázottság, félelem, tárggyá tevés érzésével küszködnek. A szülési traumát leggyakrabban előidéző tényezők:
- A szülés történései, de főképp az, ahogy azt a nők megélték.
- A szülés módja – a szülésindítás, a császármetszés, az eszközzel segített kitolási szakasz .
- A sürgősségi császármetszés, a halál közelségének élménye. A szülési komplikációk, a baba vagy az anya életveszélyes állapota, a koraszülöttség vagy az intenzív ellátás igénybevétele.
- A fájdalommal való megküzdés képtelensége, a fájdalomcsillapítás elégtelensége.
- Az indokolatlan, vagy az orvossal való előzetes megbeszélés során kifejezetten elutasított, aztán mégis elvégzett beavatkozások (pl. szülésindítás, gátmetszés, stb.).
- A szülés során egy korábbi, mély és feldolgozatlan traumatikus élmény aktiválódik ( pl. szexuális bántalmazás, fel nem dolgozott veszteség, korábbi szülések…)
- Hosszas, vagy rövid, de nagyon fájdalmas vajúdás.
- Kontrollvesztettség érzése. Személytelen bánásmód, nem veszik figyelembe az anya közléseit, kéréseit. Információ, vagy magyarázat hiánya, a tájékoztatás elmulasztása.
- A magánszféra megsértése, a vajúdás és szülés során.
- Félelem attól, hogy a babának valami baja lesz.
- Halva szülés, sérült gyermek születése, koraszülöttség.
- Elégtelen a szülés utáni gondozás, ellátás.
Nem egyszerűen arról van itt szó, hogy „a szülés nem az volt, aminek elképzeltük”. A traumát az énkép egy darabjának váratlan és erőszakos elvesztése okozta, a trauma nyomán pedig elveszhet a biztonságérzetünk, a saját erőbe vetett bizalom, a testi integritásunk sérthetetlenségének hite és annak élménye, hogy képesek vagyunk megvédeni önmagunkat, társunkat, kisbabánkat a veszélyektől.
Az átélt negatív élmények pszichés zavarok megjelenéséhez vezethetnek, mint pl. a traumát követő stressz zavar, a szülés utáni depresszió, fokozott szorongás szint, túlzott félelmek.
Negatív, vagy traumatikus szülésélmény esetén szükséges lehet pszichológus szakember bevonása. Az átéltek feldolgozása és beépítése az egyéni és családi élettörténetbe, az okok megértése, a saját és mások felelősségének megtalálása, bűntudatunk vagy szégyenérzetünk elengedése által gazdagító és személyiségérlelő élménnyé válhat egy fájdalmas élménnyel megélt szülés, fejlődési lehetőséget biztosítva és segítve a szülővé válás folyamatát.
Ferenczi Beáta
Pszichológus, családterapeuta, dúla
