Főoldal Szül(et)ésOtthonszülés Tervezett otthonszülésem története: Szilvi

Tervezett otthonszülésem története: Szilvi

by mamadmin
otthonszuletettbaba

Fotó privát tulajdon

„A Földön a béke a születéssel kezdődik.” Ez az Otthonszülés – Életfa Bábapraxis jelmondata. Hálás vagyok, amiért a világra segítettek egy csöpp testnyi szeretetet. Hálás vagyok, hogy egy szülés lehet ilyen: méltó és békés.

Tervezett otthonszülésem története
Nyugalom, együttérzés, támogatás, alázatos, halk jelenlét, kifinomult figyelem, professzionalitás. Ezt kaptam a bábáktól. Amikor fáztam, betakartak. Minden egyes összehúzódáskor újra és újra. Amikor sírtam, hagytak, amikor nevettem, velem nevettek. Amikor kérdeztem, válaszoltak, amikor befelé figyeltem, suttogtak. Amikor tanácstalan voltam, testhelyzeteket javasoltak, amikor gyenge voltam, megtartottak. Amikor elkeseredtem, megnyugtattak – és amikor komplikáció jött, megmentettek.

De ne szaladjunk úgy előre…
A reggel kezdődő vajúdás lassan haladt, az órák teltek, a nap lement, halkan rázendítettek a tücskök. Negyedik gyerek, földi számítások szerint az ilyen csak úgy „kicsusszan”… Hát nem. És ezt nehéz volt közben elfogadni. Én voltam a türelmetlen, nem a szülésznők. Én gyorsítottam volna, de ők biztattak: a baba tudja, hogy milyen ritmusra van szüksége. Akkor is, ha mi nem látjuk kívülről az okot. És igazuk lett. A fej lassan talált magának utat, ezért ereszkedett olyan komótosan. Szüksége volt a burokra is az utolsó pillanatig, óriási hiba lett volna megrepeszteni azt. Mert az egyik beavatkozás szüli a másikat, még ha ártalmatlannak is tűnik elsőre. Megszületve láttuk már, hogy kutacsa is alig volt, a méreteiről nem is beszélve – nehezített pályán mozogtunk végig.

Már öreg este lett, mire eljött a világra jövetel pillanata. A baba feje kibújt, mérhetetlenül megkönnyebbültem. De valami nem stimmelt. Ekkor fagyott meg az erekben a vér: vállelakadás. A rém. Az egyik legváratlanabb, legijesztőbb szülészeti komplikáció. Amikor a baba vállcsontja összeakad az anya szeméremcsontjával, s amin nem tud segíteni semmiféle vágás, hiába tartozik a kórházban alkalmazott rutinok közé. A lehetséges folyományok közül pedig néhány: kardeformitás vagy karbénulás, kulcscsonttörés, vészes oxigénhiány… Sőt. Sajnos évente többször halvaszületés is. Ebből az egy komplikációból. Az egyetlen, ami ilyenkor segíthet, a profin alkalmazott műfogás, amire mindössze néhány perc áll rendelkezésre. A tét óriási, életek, sorsok dőlnek el gyors mozdulatok és milliméterek mentén.

Mikor mindez történt, én nem fogtam fel. Olyan jól irányítottak, hogy csak arra kellett koncentrálnom, amit mondanak: milyen testhelyzetet vegyek föl, hogyan segítsek azzal, hogy a csípőcsontom megnyitom. Csak együtt kellett velük működnöm, ami nem volt nehéz, hiszen semmilyen mesterséges anyag nem volt bennem; a testem minden érzetének, természetes erejének birtokában voltam. A többit ők végezték: ketten összehangolva kiszabadították az elakadt csontot, és világra segítették a kisfiamat.

Mindannyian fellélegeztünk, a kisbabám is magába szívta élete első lélegzetét. És sem neki, sem nekem nem lett semmilyen sérülésem; nemhogy nem maradandó, de még egy múló karcolás sem.

A szülésznő franciául így hangzik: sage femme – bölcs asszony.
Tűpontos megfogalmazás. Köszönet értetek: Lukács Judit Ágnes és H. Molnár Anikó! Köszönet az odaadásotokért, amivel ezt a nagyon nehéz élethivatást űzitek. Köszönet a hatalmas szaktudásotokért, ami emberséggel: tapintattal, megértéssel, empátiával párosul. Köszönet azért, ahogyan már a várandósság során, majd a szülés utáni napokban is kísértetek! És köszönet a hatalmas bőröndjeitekért, amivel mindig beállítotok – de amiből mindig csak annyit vesztek elő, amennyire valóban szükség van!

Ma Magyarországon még mindig kockázatkereső különcnek számít az, aki a tervezett otthonszülést választja. Pedig már vagy egy évtizede ez is egy ugyanolyan alternatíva, mint a kórházi, és épp a mi történetünk mutatja, hogy sok esetben ez a biztonságosabb. Van olyan ország, pl. Hollandia, ahol a tervezett otthon szülés az alap eset. Nyilván ennek a választásnak is megvan a maga kockázata, de a kórházinak is éppúgy! Csak az egy másik kockázat-csomag, amiről nem szokás beszélni. Pedig kellene. A szülés utáni napokról, hosszútávú következményekről nem is szólva…

Én kettő kórházi és kettő tervezett otthonszülés után újra csak ezt választanám. Életem legmeghatározóbb és legszebb élményei közé tartoznak ezek a szeretetteli szülések-születések. A testnek, a természet erejének sodrásába való belehelyezkedés. Mélységes mély megtapasztalása valami ősi, bennünk élő tudásnak és a születés békéjének, sőt: szentségének. Hálás vagyok, hogy átélhettem.

Megosztottam az élményemet, a gondolataimat. Ez az én személyes történetem. Köszönöm, hogy végigolvastad! Ha valakinek ad valamit, boldog vagyok.

A Földön a béke a születéssel kezdődik.

Széll Szilvia írása

A ma Magyarországon dolgozó bábák bemutatkozása
Otthonszülés GYIK

Kapcsolódó cikkek