Izgalmas ausztrál tanulmány látott napvilágot, ami azzal foglalkozik, hogy a különböző szülészeti beavatkozások, mint például az indítás, a vákum vagy a császármetszés kapcsolatban vannak-e a gyermekkori megbetegedésekkel.
Mérföldkőnek nevezik azt a tanulmányt, amit a Közép-Lancashire-i Egyetem (UCLan) a Nyugat-Sydney Egyetemmel, a Groningeni Egyetem Orvosi Központtal és a VU Orvosi Központtal (Amszterdam), a Flinders Egyetemmel (Dél-Ausztrália), a Sydney Egyetemmel és a Cork Egyetemi Főiskolával (Írország) együttesen végzett.
A kutatók azokat a népességi és egészségügyi adatokat* elemezték, amelyek 491 590 egészséges nőre és gyermekére vonatkoztak Új-Dél-Walesben 2000-2008 között. A gyermekek egészségi állapotát egészen 5 éves korukig vizsgálták.
A frissen publikált tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy azoknál a csecsemőknél, akiknek a születése során orvosi beavatkozás történt, nagyobb volt a sárgaság vagy az etetési problémák kialakulásának a kockázata, mint azoknál a babáknál, akik beavatkozás nélkül születtek meg. A császármetszéssel született csecsemőknél a hipotermia (a szervezet fokozott mértékű kihűlése) magasabb volt a születést követően.
A sürgősségi császármetszéssel született gyermekeknél a metabolikus (anyagcserével kapcsolatos) rendellenességek aránya a későbbiekben volt a legmagasabb. A légzőszervi fertőzések, az anyagcsere-rendellenességek és az ekcéma kialakulásának a valószínűsége azoknál a gyermekeknél volt a legmagasabb, akiknek a világra jötténél bármiféle szülészeti beavatkozás történt.
“Egyedülálló ez a kutatás, hiszen a születéskori orvosi beavatkozások hosszabb távú hatásait vizsgálta” – fogalmazott Soo Downe, az UCLan szülésznői tanulmányok professzora, hozzátéve, hogy eddig csak a rövidtávú hatásokra fókuszáltak. “Úgy gondoljuk, hogy ez az Ausztráliából származó információ mind a szülésznőknek, mind az orvosoknak, mind a kismamáknak hasznos lesz” – tette hozzá.
“Az eredmények általában azt mutatták, hogy a szülészeti beavatkozás jelentősen megnövelte annak az esélyét, hogy egy gyermeknek rövid vagy hosszabb távú egészségügyi problémája lesz” – ezt már Hannah Dahlen a Nyugat-Sydney Egyetem Ápolói és Szülésznői Iskolájának a professzora, a tanulmány vezetője mondta. Azt is elmondta, hogy a mostani kutatás egybevág azokkal a korábbi megállapításokkal, amelyek szerint a spontán hüvelyi szüléssel született gyermekeknél kevesebb egészségügyi probléma alakulhat ki.
Az egyetem honlapján arról is írnak, hogy az egészséges nőknél és csecsemőknél a “túlzott” orvosi beavatkozások alkalmazása sokféle negatív egészségügyi következménnyel járhat. Javaslatuk szerint a szülésznői ellátás folyamatos támogatásának a javításával és a szülészeti ellátás bizonyítékokon alapuló megközelítésének bevezetésével javulhat a fiziológiai születés aránya azoknál a nőknél és csecsemőknél, akiknek nincs szükségük orvosi beavatkozásra.
Mint mondják, ha ez megvalósul, az javuló egészségügyi mutatókat eredményezhet. Ezen kívül felhívják a figyelmet arra is, mennyire fontos, hogy a szülő nő és a párja a birtokában legyenek a különféle beavatkozások rövid- és hosszú távú hatásairól és kockázatairól, hogy ezen tudásuk alapján felelősségteljes döntéseket tudjanak hozni.
Fordította: SBD
Az eredeti cikk itt található.
