Főoldal Minden másKönyvajánló Könyvajánló – A gyöngéd születés

Könyvajánló – A gyöngéd születés

Frédérich Leoyer: A gyöngéd születés

by maja

Fotó: Csontos Lea

„Igen, a születés olyan,
mint a hullámtól elváló hullám,
mely a tengerből születik, de el nem válik tőle,
senki se nyúljon hát bele durva kézzel.”

„A gyermek nem téved.
Csodálatos és félelmetes biztonsággal ítéli meg önöket,
Belelát a szívbe, látja milyen színűek a gondolataik.
Az újszülött tükör.
Az önök képét vetíti vissza.
Csak önökön múlik, hogy meg ne ríkassák.”

Amikor egy barátnőm az első várandósságom alatt kezembe adta Leboyer A gyöngéd születés című könyvét, éreztem, hogy nagy dolgok várnak rám olvasás közben. A megérzésem olyannyira beigazolódott, hogy ha valamit ajánlok kismama ismerőseimnek, az ez A gyöngéd születés Leboyer könyv. Bármikor a kezembe veszem, soha nem tudom megállni, hogy ne egy szuszra olvassam el. Olvasom, látom a betűket, de olyan könnyed, éteri, megfoghatatlan, mégis zakatoló írás, hogy képtelenség nem érzéssé, élménnyé élni olvasás közben. Megmagyarázhatatlan erő kerít hatalmába.

Érzések, hangok, fények, lélegzet… Leboyer műve számomra a sokadik olvasás után is egy hatalmas levegővétel, egy szívdobbanás. Egy intenzív utazás, ami alatt újra és újra megélem a saját születésem és szülésem. Bizton állíthatom, hogy „gyöngéd” terápia.

A francia szülészorvos 1974-ben írt művében semmi tudományosan elfogadott tényt nem olvashatunk, mégis, olyan gondolatokkal találkozunk, amiről érezzük, megkérdőjelezhetetlen. Lépésről lépésre kíséri végig az újszülött útját, ami segítség mind nekünk, szülő nőknek és mind a szülést segítőknek ahhoz, hogy tiszteljük az „új élet” első perceit (is).

„Az újszülött számára a mi világunk ijesztő.
A kis jövevényt az élmények gazdagsága, torokszorító nagysága rémíti meg.
Azt mondják, azt hiszik, hogy az újszülött semmit sem érez.
Mindent érez!
Mindent, teljesen, szűrés, válogatás, különbségtétel nélkül.
A születés vihar, kavargó tornádó.”

„Hogyan készítsük fel a gyermeket?
Nem a gyermeket kell felkészíteni.
Saját magunkat.
A mi szemünket kell felnyitni.
A mi elvakultságunknak kell véget vetni.”

Az ötvenes évektől indult az a gyakorlat, hogy a korábbi szövődmények miatt a szülések kórházi felügyelet alatt zajlanak. Az elmúlt időszakban nagyon sokat változott a szülő nőkhöz és a szüléshez való hozzáállás, főleg ha tájékozott kismamáról van szó. Az alternatív lehetőségek, dúlák, férjek jelenléte meghittebbé teheti a steril környezetet.

A változások ellenére a megszülető gyermeket még mindig nem a kellő tisztelettel fogadjuk. Az anya és a szülés van fókuszban, a megszülető kis lélek erőfeszítéseit pedig bagatellizáljuk. Ide-oda pakolgatjuk, mint egy kis csomagocskát, miközben arra lenne szüksége, hogy kipihenje a mögötte álló utat, ismerős és biztonságos közegben, édesanyjára kuporodva.

„Márpedig, ha van valaki, aki szenved és ezt világgá kiáltja, az az újszülött.
Ez a gyűrött homlok, ez az ordító száj, ez az összeszorított szem, ez a görcsbe rándult szemöldök, ezek a tragikusan, kérlelően kinyújtott, kétségbeejtően segélykérő kezek, ezek a gyönge hasat védeni próbáló, felhúzott térdek, ezek a rángatózó lábak, ez a test mely csupa görcs, csupa rángás…
Ő ne tudna beszélni, a világra jövő gyermek? Teljes lényével tiltakozik, ezt ordítva:”Nem! Ne nyúljatok hozzám! Hagyjatok! Hagyjatok!
Közben meg könyörög. Segítsetek! Segítsetek!”

gyöngéd születés gondolata az új élet tiszteletéről szól, arról, hogy hogyan tudjuk figyelembe venni a megszülető gyermek igényeit. Az érkező babánk 9 hónapon keresztül az anyaméh biztonságos melegében, erős hangoktól, erős fénytől védve növekszik születése pillanatáig. A kinti világban viszont időre van szüksége, hogy megszokja az új körülményeket. Születésünk pillanata mérföldkő mindannyiunk életében, nem sok szükséges ahhoz, hogy ez az áldással kísért kezdet bensőséges és meghitt maradjon: legyen félhomály, meleg, csönd és nagyon sok emberség!

„Ennyi az egész.
Minden készen áll: félhomály, csönd, összeszedettség. Az idő megállt.
Érkezhet a gyermek.”

„Az újszülöttel való találkozáshoz ki kell lépnünk a mi veszettül futó időnkből…
Elég annyi, hogy ott legyünk.
Ott legyünk, mintha jövő, ezután nem volna.
Ott kell lenni, akár az idők végezetén, mert valóban ez maga az idők végezete.
Lévén a kezdete.”

Kiadó: Aromakeverékek Bt., 2018 157 oldal

Írta: Majamami

Kapcsolódó cikkek