Közlemény

Összecsuk
No announcement yet.

Kisfiút vagy kislányt?

Összecsuk
X
 
  •    
  • Szűrő
  • Idő
  • Mutatás
Clear All
new posts

    En fiut ereztem, fiunk lesz.
    Eszter, fürtös Panni (2013. okt)és Kende aranybaba (2015. junius) boldog anyukája

    Comment


      Döme eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
      Igen.A mai világban már ez is kérdés... Úgyhogy ne kívánjanak a fiús szülők lányt,mert még az lesz...és fordítva.
      Én is ettől félek. Hogy lánynak vártuk, fiú lett, nehogy felnőttként homokos legyen. Nem neveljük lányosan, sőt, de félek, a rejtett elvárásnak meg akar felelni. Ami nem is annyira rejtett, mert elejtett szavakból tudja, hogy lányt szerettünk volna, lányt is szeretnénk.

      hbdzs eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
      A másik nagyon fontos dolog az volt, h engem fiúnak várt Apukám.(Első gyerek vagyok) Mikor megszülettem, apum felhívta a kórházat, h mi lettem. 2x hívta vissza, m nem hitt a fülének. Csalódott. Nem mondom, aztán szerelem lett első látásra, és én lettem apa szem fénye,de...a lényeg, h nagyon fiús voltam egészen iskolás koromig. Meg a akartam felelni. Aztán jött öcsém-nem ragozom túl, őt meg lánynak vártak, m úgy gondolták a szüleim, h nekik nem lehet fiúk, m a családban 90%ban lányok lettek a babák. Öcsém lányos lett, amit ugyan levetkőzött ő is iskolás korában.
      Szóval a magzatok mindig meg akarnak felelni sztm a szülőknek, és nagyon meg kell gondolnunk, h hogyan várjuk őket. Milyen elvárásokkal. Szeretni kell őket feltétel nélkül!!!
      Ugyancsak. Ketten vagyunk lányok, az apukám mindkétszer fiút akart. Mi ezt felnőttként tudtuk meg, vagy hát én, nagynéném akkor mondta el ezt nekem, mikor a második fiammal voltam terhes. Viszont így visszanézve ez rengeteg dolgot megmagyaráz, a gyerekkorunkból is. Korábban mindig azt gondoltam, apukámnak lánygyerek volt való, mert nem az a macsó típus. Mostanában jövök rá, hogy inkább fiú kellett volna neki, a lánnyal nem tudott mit kezdeni. Velem még csakcsak, bennem valahogy volt egy fiússág, plusz rá hasolnítok külsőre, illetve hát nem tudom, könnyen tudott a maga által helyesnek gondolt irányba terelni, fiús könyveket olvastatott velem (jó, hát állatos, meg természetben játszódót, de nem nőiest és családokról szólót, és mikor kamaszként ezekért a vadromantikus történetekért rajnogtam, azt erősen leszólta. Jó, hát ez tényleg nem érték, de legalább lányos.) Tesómat csak mindig degradálta, hogy áá, te béna vagy, nem vagy oylan okos, mint a nővéred, stb (húgom mondjuk cserébe nyugis, békés, belesimuló természet volt, velem ellentétben, én temperamentumot és makacsságot örököltem.) És asszem anyukámnak is jobb lett volna fiú, most jövök rá, hogy az a fa(x)fej első barátom próbált nekem olyan nőiesség felé vivő dolgokat "tanítani", amiket a szüleimnek, de legfőképp anyukámnak kellett volna megtanítania és nem csak elhülyéskednie.
      Mondjuk ami fura, hogy persze volt nagy öröm, hogy az első, majd a második unoka is fiú... de azért most meg azt látom, hogy mégis, hogy már nem csecsemők, a nagyszülők "tartanak" a fiúktól, apukám kevésbé talán, ő egész jól kezeli a fiúkat, de anyukám igen. És előnyben részesíti valahogy a lányunokát, tesóm kislányát, aki még azért baba, és könnyebben kezelhető, mint az én kis élénk fiaim.
      Én most megkaptam pepitában, lányt akartam, eddig két fiam van és késik a harmadik. Lehet, mert most már tudattalanul attól félek, a harmadik is fiú lenne, és félek, nem bírnék 3 fiúval.
      Alapvetően így, ahogy elnézem a fiaimat, örülök, hogy egyneműek, mikor terveztük a másodikat, gondolkoztam, és arra jutottam, legyen fiú a második is, mert majd milyen jól eljátszanak. És ez így is van. De azért, mikor megláttam az UH-n a @-ot, bizony sokkot kaptam, hogy máámegint fiú?! És nehezen is fogadtam el, hogy fiú lesz a második, kicsit végig reméltem, hogy hátha lány. (elsőnél egész hamar belenyugodtam, ott inkább a félelem miatt volt nem mindegy, mert attól féltem, nehezebb lesz nevelni egy fiút). Sajnáltam, sajnálom is szegény gyereket, hogy pocakban is már ezt a nem teljes elfogadást kapta. Rosszul érzem magam miatta.
      Nem akarom azokat a hibákat elkövetni, amiket a szüleim. Nem akarom, hogy a gyerekeim szívjanak amiatt, hogy én milyen nemű gyerekre vágyom. néha azt gondolom, már így is, a viszonyulásomban kicsit benne van egy icipici neheztelés is, hogy fiúk, pedig nem akarom, hogy benne legyen. Lelkifurdalásom van miatta, de tényleg szeretnék egy kislányt is. vagy kettőt. Nagyon egyedül vagyok lány a családban, és szeretném megtapasztalni azt a köteléket is, ami egy anyát a lányával köt össze. Mert van két cuki fiam, akik sokszor szerelmetes tekintettel néznek rám, elmélázva mondják, hogy mamaa! és kapok tőlük puszikat, de ők akkor is fiúk, idővel az apjukkal mennek majd, ő a példakép, nem én (nem mintha feltétlen példaképnek érezném magam), szeretnék valakit, aki velem lány, aki "olyan, mint én", akivel lehet majd olyan lányosan összesúgni, összekacsintani, aki ugyan a riválisom lesz kicsit, szemben a fiaim rajongó szeretetével (hacsak ki nem ölöm ezzel a lány-mániámmal), de a lányom lesz mégis, aki nekem újságolja majd el, hogy férjhez megy, gyereke lesz, aki sokkal inkább bízza majd rám a gyerekét, mint a majdani menyeim, hisz nekik csak az anyósuk leszek, idegen, ők a saját anyjukra bízzák majd az unokát, nem rám... áá, nehéz ezt megfogalmazni. És nekem ezért lelkifurdalást kell éreznem, mert "nem jó" a fiú, hogy én lányt szeretnék, titkolnom kell, a fiaim előtt is, azt kell éreznem, hogy én milyen egy dög vagyok, hogy nekem nem mindegy a gyerek neme. Mert persze mindegy, de mégsem mindegy. Persze, örülni fogunk egy harmadik fiúnak is, édik lennének úgy is, bár asszem akkor felköthetjük a gatyánkat, de fiam már van, nem akkora újdonság, variációk egy téméra... ami szintén izgi, no de egy lány... megbizsereg a lelkem a gondolatra. És ez borzasztó. Nem szabadna így éreznem, úgy érzem.
      Én, ha tehetném, lehet, befolyásolnám, hogy milyen nemű gyerekem legyen... de asszem inkább kivárom a sort, míg az én kérésem kerül az Isten elé. Aztán úgyis Ő dönt. ...
      JuLaBe

      Comment


        Lianna, mélyen egyet értek. Engem is fiúnak vártak a szüleim elsőszülöttként, és keményre és fiúsra neveltek, pedig lett egy öcsém is három évvel kèsőbb mégis. Én is teljesen apámra ütöttem. A férjemnek már két lánya van (van egy nem közös 12évesünk) és én most várom a második bábánkat és én nagyon szeretnék egy fiúcskát. A férjem meg (saját bevallása szerint nagyon nem), mondván ő nem tud mit kezdeni az élénk "rossz" fiúkkal. Én is valahogy úgy érzek mint te csak a màsik nemre vágyva... Jó pár hét és kiderül, ha kiderül hogy kit várunk most.
        Linda mama és Lizi hercegnő ('13.06.09) és Petykó herceg ('15.12.24)

        Comment


          Lianna én elsőre másodikra és harmadikra a fiút vártam aztán mikor pocakban kiderült hogy lány bizony csalódást éreztem és szomorú voltam de amint megengedtem magamnak hogy igy érezzek el is tudtam engedni mikor megszülettek a lányok nem volt semmi csalódás bennem persze mikor Alex megfogant az nagyon misztikus és izgalmas várandósság volt de ezt is szabad átélni! Szerintem szabad vágynunk lányra vagy fiúra attól még nem szeretjük a gyerekeinket kevésbé nekem mindhárom lányom csajos és bevallom Domit nagyon szerettük volna szintén kislánynak de ettől még imádom és elengedem ezt a vágyam felé pedig nem könnyíti meg a dolgom igazi hisztis nehéz természet de biztos megérdemeltem engem anyám akart fiúnak úgy is nőttem fel hogy az öcsémet ajnározza neki mindent szabad de apu szeretett velem volt mélyebb a kapcsolata büszke volt rám és ez sokat adott sajnos már jó rég nincs velünk
          Utoljára szerkesztette Gabriell; 2015.05.01., 21:16.

          Comment


            Ezzel azt akarom mondani hogy azért mert fiút vagy lányt várunk később nem feltétlenül toljuk át ezt a gyermekeinkre te magad is látod a szüleid hibáját tanultál belőle nagyszerű fiaid lettek attól hogy kislányt is szerettél volna és szeretnél még ne gondold rossz anyának/szülőnek magad az én nagylányaim se sikerültek félre sőt

            Comment

            Mamami portál footer

            Összecsuk

            Friss bejegyzések

            Összecsuk

            Cikk a mamami portálról

            Összecsuk

            szivárvány
            Betöltés...
            X