Hálapénz?

[Kalka]

Megyek vissza a 6 hetes kontrollra. A dokimnak a terhesgondozás alatt rendesen fizettem a megszabott árat. Amikor kérdeztem a szülés összegéről hárított (hogy Ő nem foglalkozik pénzzel), majd az asszisztensénél érdeklődtem, aki kb.-re mondta, hogy a terhesgondozási ár 10szerese szokott lenni. Amúgy nincs kint árlista! (Sajnos) Ez összesen 80e forint lenne. A gy.ágyon mellettem fekvő kismamának is Ő volt a dokija, és elmondása szerint Ő 30e vagy 40e forintot szán a dokinak.

Két problémám van:

1. Most akkor mennyit adjak? Kicsit sokallom a 80e forintot...
2. Hogyan adjam át?

Én szeretem a tiszta ügyleteket, de itt most bajban vagyok. Miért nincs egy árlistája és akkor tudná az ember mihez tartani magát. Ebből kifolyólag jelentkezik nálam a második problémám. Hogyan adjam oda a még ki nem talált összeget. Én úgy utálom rejtegetni....de nyíltan odaadni is hülén jön ki, mert Ő nem foglalkozik pénzzel...Én érzem magam kellemetlenül. Lehet, hogy Ő nem és megszokta már. Nekem nagyon kellemetlen.

Elmondanátok a véleményeteket ezzel kapcsolatban?
Köszi

[Mamacsibe]

Kalka!
először is, csak akkor adj, ha tényleg hálás vagy.
aztán pedig annyit, amennyit gondolsz. 80 e tényleg sok, noha vannak ennél magasabb tarifák is, pesten ez már elég általános. az én volt dokim megmondta, mikor rákérdeztem, és utólag bánom, hogy varratszedéskor odaadtam.
tedd be szépen egy borítékba, és miután a vizsgálat megvolt, add oda egy rövid mondat kíséretében. seccperc alatt el fogja tüntetni, és biztos lehetsz benne, hogy ez neked zavaró csak!

[kisvic]

Igen, ismerős a dilemma. De miért is kell hálásnak lenned? Hogy végzi a dolgát, amire felesküdött, hogy mindig minden körülmények között azt fogja tenni??? És amiért egyébként meg is kapja a fizetését, ugyebár. Kicsit olyan ez, mintha szegény dokikat nekünk kéne eltartanunk. Mindjárt elérzékenyülök.

Egy vicces szitu: Jómódú ismerősöméknél is baba született, és egy ajándékcsomag alján diszkréten egy borítékban lapult (domborodott) egy összeg, amit a doki nem látott és megjegyezte, hogy ő apró pénzért nem dolgozik. Erre a férj mindenki szeme láttára elővett egy bicskát, kinyitotta csomagot, kivette a borítékot és szétosztotta a sok tíz- és húszezrest a nővérek közt a doki előtt.

[Kisbolygó]

Te jó ég, 80E Az én dokimnál is ez volt, ő sem szokott összegeet mondani, igaz, én nem is kérdeztem Nála a 10x-ese 70E lett volna, 50-et adtunk, a férjem adta hazajövetelkor egy üveg bor mellett borítékban, kezébe nyomta, megköszönte a segítséget.

Nekem amúgy azzal nincs bajom, h ad az ember, ha a doki vállalja, h 7VGn, szabadnapján bejön a kedvemért. De hogy ilyen hiheteltlen magas összegeket kérnek...

[Magica]

Kisvic,
igazad van, normál kórházi körülmények között én sem adnék.
Ha persze a magánrendelőjében vizsgál a saját cuccaival számla ellenében, nem pedig az általam (is) fenntartott sztk-ban, kórházban, akkor talán jogos...

Most egy kicsit azért vacillálok, hogy kéne keresni egy dúlát/szülésznőt, hogy ne legyek gazdátlan.

[Varda Tintalle]

Igen, ilyen körül járnak a tarifák.

Én normál rendelésen nem adtam még dokinak soha semmit. Ha magánrendelésre megyek, az más. Ott természetesen fizetem annak árát. Cserébe viszont elvárom, hogy legyen meghatározott ára, és ne nekem kelljen kitalálni, hogy mennyit, hogyan, mikor....és ne kelljen emiatt hülyén éreznem magam. És én ezt nem hálapénzként adom, nem azért kapja, mert hálás vagyok, hanem mert igénybe vettem egy többletszolgáltatást a normál eü-höz képest. Szerződést kötöttünk, aminek ára van.

Ha nekem egy orvos azt mondaná, hogy őt nem érdekli a pénz, bizony tőlem nem kapna egy fillért se.

[filoméla]

Azért érdekes az orvos válasza: nem foglalkozik pénzzel.. Ez most mit is jelent pontosan? A 80 ezret én is soknak tartom, én nem adnék annyit, de valóban vannak ennél sokkal magasabb árak is. Hallottam olyat is (sokat feküdtem kórházban, túl sok mindent hallottam így), hogy van olyan orvos, aki közli félidőben az árat, és ha az nem felel meg, lehet máshová menni.

Azért leírom az én esetemet is, mert szerintem ritka mint a fehér holló.
Magánrendelésre jártam. Kiderült, hogy az orvosom valószínűleg nem lesz ott a szülésnél (külföldön lesz), így átadott egy kollégájának. Előre csak ennyit beszéltünk meg. Aztán mégis ő jött be, mert korábban szültem és Magyarországon volt éppen. A kórházban szülés után kérdeztem meg őt a pénzről, mert hát mégis miattam jött be éjjel, stb. Azt mondta, hogy nehogy ebből gondot csináljak, mert ő ezt nem ezért csinálja. Kontrollra nem hozzá mentem vissza, mert nem volt itthon. Később kerestem meg őt más problémával, és természetesen borítékot is akartam neki adni. Képzeljétek, nem fogadta el! Utalt az előző beszélgetésünkre, hogy ő mondta, hogy nem. Kivettem a borítékból a képet a babáról (mert az is volt benne), és kérdeztem, azt elfogadja-e. Igent mondott és úgy tűnt, hogy komolyan örült neki.

[mamacka]

Kalka
Még én sem adtam oda a pénzt! Lemondták a hathetest és azóta nem tudtunk újabb alkalmat megbeszélni.
Ez a 10x-es dolog viszonyításnak jó, ha megteheted add oda, ha nem akkor kevesebbet. Mi első alkalommal 40000 adtunk akkor 5000 volt a rendelés... (férjem fizetése 58000 volt akkor következő hónapban fel is mondott) Most 6000 volt a rendelés amikor kezdtük, szüléskor már 8000!!! (most már úgy tudom 9000) És mi most azon vacakolunk, hogy nem lenne-e ciki kevesebbet adni mint két éve, ugyanis nem állunk valami fényesen... még nem döntöttünk hogy 30 vagy 40000 adjunk. Az összeg nem a hálánk mértéke. Én nagyon szeretem ezt az embert, de egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy 80000 Ft-ot adjunk ráadásul alig volt benn valamit. Mire beért szinte meg is szültem. Persze ő azért csak befáradt éjszaka és én nagyon örültem is, annyira megnyugtat a jelenléte. Tudom, hogy ő örül ajándéknak is így a pénz mellé kap egy kerámiát is, vagy grafikát még nem döntöttem.

Egy szó mint száz ha nem telik a tizszeresére akkor ne adj annyit! persze ez nekem sem ennyire laza mint ahogy látszik...

[Letchie]

Kalka,

én pont ugyanezen dilemmáztam egy hete (meg hónapokig előtte) és ugyanezt gondoltam az egészről, mint te. Az én helyzetem annyival lett cifrább, hogy túlhordtam a babát és a kezelőorvosom pont a kiírt időpontomban ment szabadságra, így átadott egy kollégájának. Fogalmam nem volt nála mi illik, mi nem. A szülésem napján találkoztam vele igazán először, előtte csak futólag bemutattak neki, de szerencsém volt és még aznap este szültem nála (érdekes lett volna, ha úgy megyek hozzá szülni, hogy egyszer sem sikerül vele előtte találkoznom). Na a lényeg a lényeg, hogy a kezelőorvosomnál sem tudtam a témát felhozni, mert annyira bizonytalan volt, hogy egyáltalán nála fogok e szülni, az új orvosnál meg még esélytelenebb volt. Ezért azt csináltam, hogy a kórházban és a neten érdeklődtem olyan kismamáktól, akik hozzájuk jártak. Mindkettőről az a hír járta, hogy annyit ad nekik az ember, amennyit akar és megengedhet magának, nincs fix tarifájuk. Az új orvosomról még azt is mondták, hogy utasított már vissza hálapénzt azzal, hogy a páciensének nagyobb szüksége van arra a pénzre.

Én egyébként a terhesgondozási díj 10x-resét fizettem neki, amit maximálisan meg is érdemelt, egy üveg bor és egy köszönő lap keretében a szülés másnapján, mert később már nem találkoztunk. Most épp azon gondolkodom, hogy otthagyom a korábbi kezelőorvosom és váltok hozzá. Végülis felajánlotta, hogy a hathetes kontrollra mehetek akár hozzá is.

[Letchie]

A hálapénz kapcsán nagyon furcsának tartom azt a kialakult gyakorlatot, hogy az orvosnak többet fizet az ember eleve, csak mert úgy illik, mint a szülésznőnek, aki pedig gyakran többet van az emberrel és többet is tesz. Én szívem szerint mindkettőjüknek ugyanannyit adtam volna, de a pénztárcánk nem bírta volna el, ezért a szülésznőnek, aki nem fogadott volt, de úgy látott el, mintha az lett volna, az illendőséget meghaladó pénzt adtunk. És még így is úgy gondolom, hogy többet kellett volna, mert megfizethetetlen volt a közreműködése.

[Jázmini]

Én is a magánrendelés tízszeresét adtam. Ráadásul nem ért be a dokim, más vágott és ő varrt. Azt mondta, ők majd elrendezik ezt egymás között. Ilyet meg még nem is hallottam, hogy valaki csak a 6 hetes kontrollkor adja oda.

[orsko]

Én egyik gyereknél sem adtam semmit.... najó, némi hátszelem volt mindkét esetben, és egyik dokihoz sem köt semmi, csak terhesgondozásra és szülni mentem hozzájuk. És egyikhez sem kívántam a továbbiakban visszamenni. És a választási szempontok között az ingyenesség kiemelt helyen szerepelt. Nagyon nagyon nem szeretem a nőgyógyászok pénzhajhász hozzáállását, mire föl könyörgöm? Miért olyan kiemelt ez a szakma? Ők jobbak, szebbek, mint mondjuk egy belgyógyász?
Hát ez nem volt nagy segítség tudom...

[mamacka]

Orsko
A belgyógyászok is kapnak hidd el, pedig azok nem éjjel vagy karácsonykor vagy egyéb kevésbé kényelmes alkalomkor vannak riasztva.
Én csak akkor látom jogosnak ha előre felkértem, hiszen akkor miattam készenlétben van, bejön akkor is ha épp nem ügyel.
...és azért az az igazság, hogy nagyon nincsenek államilag megfizetve lássuk be...
Enyém doki amúgy egyáltalán nem pénzhajhász.

Jázmini mi is akkor adjuk... illetve most majd a sokadik hetin ugyanis még nem került rá sor.

[Lolka]

Nekem a dokit az orvosbarátaink ajánlották. Fiatal, kedves doki.
Odafigyelt rám. Másoktól azt hallottam, hogy mindenkire. Én megkérdeztem mennyi az annyi a rendelésekkor. azt mondta semmi, ismerjük egymást (nem ismertük, csak 2szer voltam nála terhesség előtt, és ugye barát ajánlotta) mondtam ok, majd a végén. 4 napos ünnep alatt szültem, én adtam a végén 50 ezret egy üveg borral. ebben a kórházban is 100ezrek röpködnek. nekem ez is sok volt, de ennyit megérdemelt. valóban nincsenek túlfizetve. én meg még szeretnék nála szülni pár gyereket és nagyon szeretném, hogy a mai eü rendszerben egy kicsit másképp kezeljen.
ja és nekem is kellemetlen volt odaadni, így a férjemre bíztam, mikor eljöttünk a kórházból és kiszedte a varratot. De a férjem is eljött néha a vizsgálatokra, volt hogy este 11kor mentünk, mert akkor volt jó, így ismeri.

[Letchie]

Én is tartottam tőle, hogy milyen kellemetlen lesz az orvosnak átadni a pénzt (éltem már meg egy-két ilyen helyzetet), de végül az a megoldás, hogy egy üveg díszzacskóban lévő bor mellé, borítékban képeslapba téve kapta meg szerintem izlésesebb, mintha kézbe adtam volna és azzal a felvezetéssel, hogy "még egyszer szeretném megköszönni, amit értem tett és remélem elfogadja ez tőlem", egyáltalán nem volt kínos. Még puszit is kaptam tőle és meginvitált, hogy legyek az ő betege, ha akarok, szívesen ellát (csak helyettesítette a szabin lévő kezelőorvosom).