Közlemény

Összecsuk
No announcement yet.

Alvás

Összecsuk
X
 
  •    
  • Szűrő
  • Idő
  • Mutatás
Clear All
new posts

    zsuzsanna baller eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése

    Hála istennek csodás napunk volt, de tényleg és amúgy mostanában azt hiszem, kB 1 hete már a napok is jobbak.🙏 Sok tanácsotokat meg fogadtam, pl hogy ne altassan korán el, vigyem sétálni többet. Ezeket mind megfogadtam és tényleg jobb lett. Elmentünk baba mama klubba ezt is itt tőletek a ti sugallataitokra tettem meg. Amúgy az egyik legjobb barátnőm vokt a Műtősnő a császárnál és a másik nagyon jó barátnőm meg felvette videóra, ahogy kiemelok Olit. Tegnap míg aludt a képeit és videóit néztem aztán meg a sírástól az orrom folyni kezdett, de nem mertem nagyon fújni, nehigy megijedjen 🙈 a csajoknak én is írtam, de az orvosnak nem nem jutott eszembe de gondolkodtam, hogy kinyomtagok Oliról egy születés utáni és egy 1 Éves korú képet és egy kis ajándékkal együtt beviszem nekik a kórházba úgyis szoktam bemenni a kolléganőimhez 🤪🙉❤️
    Szerintem nagyon jól csinálod!!!
    Boldog születésnapot Olinak!

    Próbáld kicsit nagyfiùsabbra venni a dolgot. Nem kell mindig aludni, hagy fáradjon el rendesen. Evésben is.
    Gondolom van már sok foga.

    Nagyon jó úton vagytok!

    A játszótérbe is bele fogtok jönni. Vegyél egy használt overállt, amit nem sajnálsz. Vigyél egy kis türcsit letörölni a vizet a hintáról vagy a feneke alá tenni, hogy ne legyen hideg.

    Barátnők, babaklub, minden ilyen szuper!

    A babaklubban majd alakul több barátsàg. Lehet menni együtt sétálni, kavicsozni a játszótérre, egymáshoz...stb.

    Comment


      florifer eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése

      Huhh ez nagy igazság, az elvárás mentesség (mar amennyire lehet...) es a jó szokás kialakítása is. Igyekszem...

      Zsuzsi, tök jo ötlet hogy megköszönöd szerintem. Plusz kell is valami projekt az embernek időnként. (en most anyukám meglepi bulija után plébániai farsangot szervezek. Csak, hogy ne unatkozzak...

      Töl vicces, hogy nektek is az segít mostanaban, ha több dolgot csináltok ez nekem is nagy tanulság, csal folyton emlekeztetnem kell magam rá, mert el tudok lustulni...
      Én sem vagyok hiperaktiv csak muszáj Oli miatt és valóban az ő temperamentuma miatt menni is kell vele, állandóan tettre kész, kíváncsi, hamar meg un mindent, bele kap ebbe, aztán abba, jön- megy rohan, ugyanilyen a féltesója is aktív viszont a magatartása katasztrófa, de olyan okos hogy csoda tényleg 🙏🥰 a tanárai mindig szerették annak ellenére, higy az egyik legrosszabb gyerek az osztályban. Nem egyszerű természet egyik sem. De nem is baj. 🤪
      De jó, hogy ezt megszervezed anyukádnak a bulit. Biztos boldog lesz drága Anyuka 🙏❤️ én is annyira örülnék, ha még élnének a szüleim, bár nem volt mély és bensőséges viszonyunk, sőt... Attól még nagyon hiányoznak. Főleg most, hogy már Oli is van. 🥺
      Utoljára szerkesztette zsuzsanna baller; 2023.02.02., 16:06.

      Comment


        zsuzsanna baller eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése

        Én sem vagyok hiperaktiv csak muszáj Oli miatt és valóban az ő temperamentuma miatt menni is kell vele, állandóan tettre kész, kíváncsi, hamar meg un mindent, bele kap ebbe, aztán abba, jön- megy rohan, ugyanilyen a féltesója is aktív viszont a magatartása katasztrófa, de olyan okos hogy csoda tényleg 🙏🥰 a tanárai mindig szerették annak ellenére, higy az egyik legrosszabb gyerek az osztályban. Nem egyszerű természet egyik sem. De nem is baj. 🤪
        De jó, hogy ezt megszervezed anyukádnak a bulit. Biztos boldog lesz drága Anyuka 🙏❤️ én is annyira örülnék, ha még élnének a szüleim, bár nem volt mély és bensőséges viszonyunk, sőt... Attól még nagyon hiányoznak. Főleg most, hogy már Oli is van. 🥺
        Ennyi idősen szerintem még normális is lehet, hogy nem hosszan játszik egy dologgal. Az fokozatosan alakul ki, hogy hosszan le lehet kötni. Lehet, hogy a kukaban turkalás pl lekötné, de hát azt pont nem lehet. persze te látod, es a te megerzésed a fontos, figyelgesd, ha ugy erzed, vannak erdekes dolgai.

        a szülinap meg is volt, jo sokan eljöttek, voltunk vagy 50en. Nagyon jól sikerült nekünk eleg ambivalens viszonyunk van, de ez az ünneples valahogy rengeteget simitott a köztünk lévő hullámokon. Én annyira féltem, hogy lányom lesz elsőre, én is első lány vagyok, annak minden terhével. De talán a babám már mas örökseget kap.

        Comment


          florifer eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése

          Ennyi idősen szerintem még normális is lehet, hogy nem hosszan játszik egy dologgal. Az fokozatosan alakul ki, hogy hosszan le lehet kötni. Lehet, hogy a kukaban turkalás pl lekötné, de hát azt pont nem lehet. persze te látod, es a te megerzésed a fontos, figyelgesd, ha ugy erzed, vannak erdekes dolgai.

          a szülinap meg is volt, jo sokan eljöttek, voltunk vagy 50en. Nagyon jól sikerült nekünk eleg ambivalens viszonyunk van, de ez az ünneples valahogy rengeteget simitott a köztünk lévő hullámokon. Én annyira féltem, hogy lányom lesz elsőre, én is első lány vagyok, annak minden terhével. De talán a babám már mas örökseget kap.
          De jó hát nagyon ügyes vagy, hogy a baba mellett ezt is le szervezeted 🙏🥰 meg kérdezhetlek, hogy mit értesz azalatt, hogy első lány vagy annak minden terhével?😞 Én nagyon lányt szerettem volna, mert mindenki azt szajkózta tuti lányom lesz, meg hát azt gondoltam a férjemnek már van egy fia egy lány lenne jó, aki nagyon szereti az apját, aki majd nyugodtabb lesz mint a fiúk. De valahol éreztem magamban, hogy én igazából fiús anyuka vagyok és fiú lesz, mégis mikor meg tudtam h fiu csalódást éreztem... nem benne csalódtam, hanem magamban, hogy miért tápláltam hiú reményeket? Csak azért mert más mondta??? De ma már el sem tudnám képzelni, hogy ne a kis kukacmatyi legyen nekem ❤️❤️❤️❤️ Van anya-lánya örök baráti kapcsolat szerintem ti így lesztek ❤️🙏

          Comment


            zsuzsanna baller eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése

            De jó hát nagyon ügyes vagy, hogy a baba mellett ezt is le szervezeted 🙏🥰 meg kérdezhetlek, hogy mit értesz azalatt, hogy első lány vagy annak minden terhével?😞 Én nagyon lányt szerettem volna, mert mindenki azt szajkózta tuti lányom lesz, meg hát azt gondoltam a férjemnek már van egy fia egy lány lenne jó, aki nagyon szereti az apját, aki majd nyugodtabb lesz mint a fiúk. De valahol éreztem magamban, hogy én igazából fiús anyuka vagyok és fiú lesz, mégis mikor meg tudtam h fiu csalódást éreztem... nem benne csalódtam, hanem magamban, hogy miért tápláltam hiú reményeket? Csak azért mert más mondta??? De ma már el sem tudnám képzelni, hogy ne a kis kukacmatyi legyen nekem ❤️❤️❤️❤️ Van anya-lánya örök baráti kapcsolat szerintem ti így lesztek ❤️🙏
            Kukacmatyi ez nagyon mokás, elteszem későbbre

            En meg tökre azt hittem, hogy fiam lesz, és emiatt volt rossz érzés bennem, mert a kislánynak nehezen örültem először. De aztan mire megszületett, már nagyon boldog voltam, hogy lányom van. Azota is! <3

            Hat en legidősebb is vagyok, és anyukám nagyon fiatal volt még. Nagyon örültek nekem, de anyukámnak nem nagyon volt ideje megismerni magát, elrendezni az addig összegyűjtött nehézségeit. Igazából nagyon jo anyuka, főleg kisgyerekekkel ügyes, de kamaszként en elég sok saját problémáját megkaptam örökségként. Testkép, önértékelés, szorongás, stb. Én már úgy lettem anya, hogy kb rendbehoztam ezt, de azért ösztönösen előjönnek a belémégett mondatok, amiket nagyon nem akarnek a lányomtól hallani. Meg túlságosan belefolytam a kicsik gondozásába, nevelésébe. Ez valahol jó is, mert nekem nem volt nehéz ez a része a babámmal, hiszen csak folytattam, de más dolgoknal jobb lett volna, ha a kortársaimmal tudok jobban kapcsolodni, mint más anyukákkal...

            Amúgy elég jó családban nőttem fel, szeretetben, sok szép dolgot is örököltem, pl. mindent, amit szeretek az anyaságomban. De vannak terhek is, amik generáciok óta átadódnak a családunkban, lányokra jellemzően jobban. Ezt jó lenne megtörni...

            Valahogy így... remélem, erthető, kicsit nehez is volt megfogalmazni, pedig sokat gondolkoztam ezen.

            Comment


              florifer eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése

              Kukacmatyi ez nagyon mokás, elteszem későbbre

              En meg tökre azt hittem, hogy fiam lesz, és emiatt volt rossz érzés bennem, mert a kislánynak nehezen örültem először. De aztan mire megszületett, már nagyon boldog voltam, hogy lányom van. Azota is! <3

              Hat en legidősebb is vagyok, és anyukám nagyon fiatal volt még. Nagyon örültek nekem, de anyukámnak nem nagyon volt ideje megismerni magát, elrendezni az addig összegyűjtött nehézségeit. Igazából nagyon jo anyuka, főleg kisgyerekekkel ügyes, de kamaszként en elég sok saját problémáját megkaptam örökségként. Testkép, önértékelés, szorongás, stb. Én már úgy lettem anya, hogy kb rendbehoztam ezt, de azért ösztönösen előjönnek a belémégett mondatok, amiket nagyon nem akarnek a lányomtól hallani. Meg túlságosan belefolytam a kicsik gondozásába, nevelésébe. Ez valahol jó is, mert nekem nem volt nehéz ez a része a babámmal, hiszen csak folytattam, de más dolgoknal jobb lett volna, ha a kortársaimmal tudok jobban kapcsolodni, mint más anyukákkal...

              Amúgy elég jó családban nőttem fel, szeretetben, sok szép dolgot is örököltem, pl. mindent, amit szeretek az anyaságomban. De vannak terhek is, amik generáciok óta átadódnak a családunkban, lányokra jellemzően jobban. Ezt jó lenne megtörni...

              Valahogy így... remélem, erthető, kicsit nehez is volt megfogalmazni, pedig sokat gondolkoztam ezen.
              Érdekes dolgokat írsz. Én is első lány vagyok. Tényleg nem egyszerű pozíció. Neked hány tesód van?
              Ugye nálunk is lány az első, ráadásul eléggé kis pótanyuka típus, épp ezért nagyon próbálok arra figyelni, hogy sose vonjam be túlságosan a kicsikkel kapcsolatos dolgokba. Amit van kedve, csináljon, de neki nem kötelező az öccseit szórakoztatni, ha inkább rajzolgatna mondjuk. Persze nem sikerül 100%-osan, mert néha tényleg muszáj bevetnem, ma is az egyik bepisilt, a baba ordított, úgyhogy megkértem, hogy amíg a pisi ügyet alapszinten elrendezem, játsszon a babával, pedig épp olvasott, és nem volt annyira lelkes. Szóval ilyenek vannak, azért próbálom fejben tartani, hogy a gyerekeket mi vállaltuk, és nem ő, szóval neki ezek a feladatok nem kötelezők.
              Különben én mindig inkább lányt akartam. Elsőre bejött, a másodiknál úgy voltam vele, hogy najó, lány már van, jó lenne még egy lány, de ha fiú lesz, akkor legalább lesz ilyen is, olyan is. A harmadik egy vetélés után jött, emiatt a csak-maradjon-velünk-érzés erősebb volt, mint az, hogy legyen lány, ráadásul az első perctől tudtam, hogy kisfiú lesz. Úgyhogy így könnyebben elfogadtam. A negyediknél viszont már nagyon vágytunk kislányra megint, s közben ki is alakult a fejemben az a túláltalánosítás, hogy a lányokkal sokkal könnyebb, mint a fiúkkal. És végig azt éreztem, hogy kislány lesz. A 16. héten az itthoni nőgyógyászom csinált egy uh-t, s azt mondta, hogy még semmi biztosat nem tud mondani, de szerinte inkább lány. S mi mindig nagyon sokat szoktunk szenvedni a neveken, ezen a ponton viszont találtunk egy lánynevet, ami mindenkinek tetszett, s találtam hozzá teljesen véletlenül egy hiperszuper védőszentet is. Na hát innentől teljesen biztosak voltunk benne, hogy lány. Ezek után én kb összeomlottam a 20 hetes uh-n, amikor kiderült, hogy mégiscsak fiú. És persze rettenetesen szégyelltem magam, hogy miért nem annak örülök, hogy mindene megvan, jól fejlődik, egészséges....A lányunk is két napig sírt, hogy megint öccse lesz... Kellett még pár hónap, hogy feldolgozzuk a dolgot. Nem is adtunk neki nevet, csak kb a 34. héten, pedig mi szeretünk hamar nevet adni. Végül azért sikerült elrendeznem magamban az ügyet. Sokáig gondoltam arra, hogy mi lenne, ha kibújna, és akkor kiderülne, hogy mégiscsak lány (igazából tudtam, hogy ez nem fordulhat elő, többször láttam én is a fütyijét, herezacskóját, mindent az uh-n), és valahogy a szülés előtt nem sokka jöttem rá, hogy igazából már nem is akarom, hogy lány legyen. Elfogadtam, hogy ő fiú, és fiúnak szeretem, nem kell lány. Különben azóta is tartom azt a nézetemet, hogy a fiúkkal nagy általánosságban nehezebb, de próbálom úgy felfogni, hogy nyilván azért kaptam ekkora feladatot, mert olyan csodálatos vagyok, hogy ezt is meg tudom oldani.
              Tanítok, zenélek, nevetek, mesélek...
              Luca, B (2015) & F (2017)

              Comment


                lucazsofia huhh kemény lehet tényleg egy ilyen helyzet! Azt hiszem, ez velejárója a nagycsaládos létnek, mármint a gyerekek szemszögéből. És sok előnye van ám a kistesóknak! 5 testvérem van, 1,5 éves voltam, amikor a legidősebb született, és 15,5, amikor a legkisebb. Ő néha véletlenül anyának szólít. Neked hany tesód van? És te hogy élted meg a legidősebbséged?

                Köszi, hogy leírtad ilyen őszintén az érzéseidet! Nehéz néha bevallani saját magamnak is. De nagyon jólesik tudni, hogy mások is küzdöttek hasonló érzésekkel.

                Nekem nehéz elképzelni, hogy tüncibogyó lányos anyuka legyek. Én egy sárban tapicskoló örökmozgót képzeltem. Nos, a lányom igencsak aktív... nem kell aggodnom, egyelőre úgy tűnik, kíváncsi természet, nem valószínű, hogy a fehér harisnyára vigyázós fajta lesz. sztán megláthuk...

                Comment


                  lucazsofia eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése

                  Érdekes dolgokat írsz. Én is első lány vagyok. Tényleg nem egyszerű pozíció. Neked hány tesód van?
                  Ugye nálunk is lány az első, ráadásul eléggé kis pótanyuka típus, épp ezért nagyon próbálok arra figyelni, hogy sose vonjam be túlságosan a kicsikkel kapcsolatos dolgokba. Amit van kedve, csináljon, de neki nem kötelező az öccseit szórakoztatni, ha inkább rajzolgatna mondjuk. Persze nem sikerül 100%-osan, mert néha tényleg muszáj bevetnem, ma is az egyik bepisilt, a baba ordított, úgyhogy megkértem, hogy amíg a pisi ügyet alapszinten elrendezem, játsszon a babával, pedig épp olvasott, és nem volt annyira lelkes. Szóval ilyenek vannak, azért próbálom fejben tartani, hogy a gyerekeket mi vállaltuk, és nem ő, szóval neki ezek a feladatok nem kötelezők.
                  Különben én mindig inkább lányt akartam. Elsőre bejött, a másodiknál úgy voltam vele, hogy najó, lány már van, jó lenne még egy lány, de ha fiú lesz, akkor legalább lesz ilyen is, olyan is. A harmadik egy vetélés után jött, emiatt a csak-maradjon-velünk-érzés erősebb volt, mint az, hogy legyen lány, ráadásul az első perctől tudtam, hogy kisfiú lesz. Úgyhogy így könnyebben elfogadtam. A negyediknél viszont már nagyon vágytunk kislányra megint, s közben ki is alakult a fejemben az a túláltalánosítás, hogy a lányokkal sokkal könnyebb, mint a fiúkkal. És végig azt éreztem, hogy kislány lesz. A 16. héten az itthoni nőgyógyászom csinált egy uh-t, s azt mondta, hogy még semmi biztosat nem tud mondani, de szerinte inkább lány. S mi mindig nagyon sokat szoktunk szenvedni a neveken, ezen a ponton viszont találtunk egy lánynevet, ami mindenkinek tetszett, s találtam hozzá teljesen véletlenül egy hiperszuper védőszentet is. Na hát innentől teljesen biztosak voltunk benne, hogy lány. Ezek után én kb összeomlottam a 20 hetes uh-n, amikor kiderült, hogy mégiscsak fiú. És persze rettenetesen szégyelltem magam, hogy miért nem annak örülök, hogy mindene megvan, jól fejlődik, egészséges....A lányunk is két napig sírt, hogy megint öccse lesz... Kellett még pár hónap, hogy feldolgozzuk a dolgot. Nem is adtunk neki nevet, csak kb a 34. héten, pedig mi szeretünk hamar nevet adni. Végül azért sikerült elrendeznem magamban az ügyet. Sokáig gondoltam arra, hogy mi lenne, ha kibújna, és akkor kiderülne, hogy mégiscsak lány (igazából tudtam, hogy ez nem fordulhat elő, többször láttam én is a fütyijét, herezacskóját, mindent az uh-n), és valahogy a szülés előtt nem sokka jöttem rá, hogy igazából már nem is akarom, hogy lány legyen. Elfogadtam, hogy ő fiú, és fiúnak szeretem, nem kell lány. Különben azóta is tartom azt a nézetemet, hogy a fiúkkal nagy általánosságban nehezebb, de próbálom úgy felfogni, hogy nyilván azért kaptam ekkora feladatot, mert olyan csodálatos vagyok, hogy ezt is meg tudom oldani.
                  Ezeket a történeteket érdekes olvasni, kit hogy érint érzelmileg a gyermekkora és most az ő gyerekeinek a gyermekkora. Nálunk sincs kötelező, ha itt van a férjem nagy fia akkor, ha akar segít vagy meg kérem, h pár percre figyeljen Olira sose terhelem azzal h kell. Pl ha megyünk sétálni már meg se kérdezem jön-e velünk nem akarom, hogy kötelezően érezze. Ő úgyis jön, ha akar. ☺️ Amúgy nálunk volt is ezen egy érdekes őrlődés, mert 2 fél szoba van az emeleten. Az egyik már kezdetektől a nagyé volt, de ő igazából sose aludt benne régen sem, mert a szülők közt aludt, inkább játszó szoba volt. Aztán mikor én jöttem a képbe, már nálam is köztünk aludt ez nekem nagyon fura volt főleg, h akkor 28 évesen gyerek nélkül egy kapcsolat elején nem erre vágyunk ugye, de igazából nem szóltam, mert láttam h a férjemnek ez fontos, de később egyre kényelmetlebnebb lett így kB 7 éves korában (4,5 volt mikor megismertem a férjem) mondtam a férjemnek, hogy valamit ezzel kell kezdeni mert így senki sem pihen. Azóta a szobába nagyobb ágyat vettünk és a férjem meg a nagyfiú (12 éves) ott alszanak. Amikor jött Oli a férjem a nagy fiú szobáját akarta neki megcsinálni, mert azon nagyobb ablak is van és kicsit nagyobb mint a gardrób de én attól féltem, h ez csak rontana az akkor még amúgy sem jó helyzeten, hogy nem tudtam egyáltalán az mit vált ki belőle, hogy egy másik nőtől lesz gyereke az apjának. Így aztán nem akartam h még a szobáját is elvegyük. Szóval sztem fontos az h a másik a nagy gyereket is nézzük, mert ki tudja mi marad meg a fejükben. Most már nagyobb és ha szoba csere lesz (tervben van egyszer ha érdekel benneteket elmesélem csak nehogy kinevessetek érte 😖) akkor még lehetne vele beszélni, mert ahogy nagyobb lesz egyre kevesebbet jön, de akkor is szeretném ha tudna neki itt mindig van helye!!!
                  Amúgy ezzelen is így vagyok bár nincs lányom, de a mai napig azt gondolom, hogy a lányokkal könnyebb és én ezt nagyon szerettem volna lányt. De igazából nem magam miatt a férjem miatt és aztán rá jöttem a kisfiam engem választott és nekem a szívem legszebb szerelme Ő sose cserélném el egy lányra se mégha vért izzadok vele akkor sem. Nálunk én a második vagyok egy bátyám van. Amúgy engem nem terveztek és szó volt arról, hogy nem tartanak meg, de aztán anyum mégiscsak akart 🥺🥰

                  Comment


                    Egy kérdés esetleg akinek tápszeres babája volt. Olika ugye most 1 Éves lett először a Beba expert pro laktózmentes tápszert használtuk, de egy idő után nem ette meg. KB 4 hónapja használjuk a Milumil laktózmentes 0 hónaptól ashai tápszert amit jobban eszik az elején hasmenése vokt tőle de azan jobban lett. Most tértünk át a Milumil junior 12 hónapos kortól ajánlottra, viszont most az van, hogy minden éjjel teker a hasa össze vissza szenved néha fel is sír és minden éjjel 1 órakor fel kel és nagy sírás közepette bekakilt. Nem hasmenéses inkább kenocsos, de sztem görcsöl a hasa nagyon. A védőnő szerint át kell állnia a szervezetnek erre a tápszerre. De ha ugyanazt adom tovább csak a junior akkor okozhat ilyen gondot az is? Sajnálom mert nagyon szenved. De most akkor még pár napot várok mi lesz. Valakinek van ilyesmi tapasztalata?

                    Comment


                      zsuzsanna baller eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                      Egy kérdés esetleg akinek tápszeres babája volt. Olika ugye most 1 Éves lett először a Beba expert pro laktózmentes tápszert használtuk, de egy idő után nem ette meg. KB 4 hónapja használjuk a Milumil laktózmentes 0 hónaptól ashai tápszert amit jobban eszik az elején hasmenése vokt tőle de azan jobban lett. Most tértünk át a Milumil junior 12 hónapos kortól ajánlottra, viszont most az van, hogy minden éjjel teker a hasa össze vissza szenved néha fel is sír és minden éjjel 1 órakor fel kel és nagy sírás közepette bekakilt. Nem hasmenéses inkább kenocsos, de sztem görcsöl a hasa nagyon. A védőnő szerint át kell állnia a szervezetnek erre a tápszerre. De ha ugyanazt adom tovább csak a junior akkor okozhat ilyen gondot az is? Sajnálom mert nagyon szenved. De most akkor még pár napot várok mi lesz. Valakinek van ilyesmi tapasztalata?
                      Mi van, ha nem kap tápszert este? Esetleg a "szokás kedvéért" laktóz mentes tejet vizezve?
                      Lehet ez hülyeség...csak egy ötlet.

                      Ha laktóz érzékeny, akkor azon nincs mit megszokni meg átállni, nem?!

                      Comment


                        Mumin eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése

                        Mi van, ha nem kap tápszert este? Esetleg a "szokás kedvéért" laktóz mentes tejet vizezve?
                        Lehet ez hülyeség...csak egy ötlet.

                        Ha laktóz érzékeny, akkor azon nincs mit megszokni meg átállni, nem?!
                        Hát én nem tudom igazából azt mondta a védőnő a kalória tartalma magasabb lehet és valószínű a glükóz tartalom miatt okozhatja, hogy kakil tőle de igazából egésznap nem kakil hanem olyan mintha most ez estére toldna. Azt mondták ne adják neki tejet.. Nem tudom lehet kiprobalom majd csak egy picit lehet várnom is kéne mert a másikat is megszokta 🤷🏼‍♀️

                        Comment


                          zsuzsanna baller eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése

                          Hát én nem tudom igazából azt mondta a védőnő a kalória tartalma magasabb lehet és valószínű a glükóz tartalom miatt okozhatja, hogy kakil tőle de igazából egésznap nem kakil hanem olyan mintha most ez estére toldna. Azt mondták ne adják neki tejet.. Nem tudom lehet kiprobalom majd csak egy picit lehet várnom is kéne mert a másikat is megszokta 🤷🏼‍♀️
                          Nem tudom. Esetleg egy gasztros szakembert megkérdezni?
                          Egy egy éves ehet vacsira kenyeret is vagy főtt krumplit husival... mittudomén, akármit, amiben van elég kalória. Nem feltétlenül a tej/tápszerből kell táplálkoznia.

                          Comment


                            Mumin eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése

                            Mi van, ha nem kap tápszert este? Esetleg a "szokás kedvéért" laktóz mentes tejet vizezve?
                            Lehet ez hülyeség...csak egy ötlet.

                            Ha laktóz érzékeny, akkor azon nincs mit megszokni meg átállni, nem?!
                            Hát én nem tudom igazából azt mondta a védőnő a kalória tartalma magasabb lehet és valószínű a glükóz tartalom miatt okozhatja, hogy kakil tőle de igazából egésznap nem kakil hanem olyan mintha most ez estére toldna. Azt mondták ne adják neki tejet.. Nem tudom lehet kiprobalom majd csak egy picit lehet várnom is kéne mert a másikat is megszokta 🤷🏼‍♀️

                            Comment


                              Mumin eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése

                              Nem tudom. Esetleg egy gasztros szakembert megkérdezni?
                              Egy egy éves ehet vacsira kenyeret is vagy főtt krumplit husival... mittudomén, akármit, amiben van elég kalória. Nem feltétlenül a tej/tápszerből kell táplálkoznia.
                              Eszik este iyet is de az alvás előtt mindig kéri sztem ez inkább meg nyugtatja és rutin, de majd érdeklődöm persze. Jövőhéten megyünk oltásra és Státuszra ra kérdezek 🙏

                              Comment


                                Uhh, Zsuzsi, nem irigylem az esti kakit... szegény, így nem alszik se a baba, se anya...
                                Tápszerhez sajna semmi okosat nem tudok mondani.

                                (Ha nem a tápanyag miatt kapja este, akkor nem lehet a régit adni neki? Ha csak megszokás...)

                                Comment

                                Mamami portál footer

                                Összecsuk

                                Friss bejegyzések

                                Összecsuk

                                Cikk a mamami portálról

                                Összecsuk

                                szivárvány
                                Betöltés...
                                X