Montessori

[Varda Tintalle]

Kicsit óvatosan nyitom ezt a topikot, mert mintha kilógna innen...bár ez is alter

Elkezdtem körbenézegetni, milyen óvóda, iskola tetszene vajon nekünk, mi felelne meg legjobban a család szellemiségének.

És hát a Waldorf mellett (amivel szemben vannak kérdőjeleim), ezt is nagyon érdekesnek, jónak látom.

De kíváncsi volnék, van-e valakinek testközeli tapasztalata erről.

[emili]

Erre én is kíváncsi lennék... (megjegyzem, sokat nem tudok a témáról, annyit, hogy a hölgy, akiről a módszert elnevezték, talált ki több fejlesztő játékot, pl a színes kis puharakból/kockákból álló tornyot, meg több mindent, ami most az Okosbabás kelléktárba tartozik... kíváncsi leszek a véleményekre!!! )

[zsuzsmuzs]

töröltem

[orsko]

Én is kíváncsi vagyok. Van ugyanis hozzánk közel egy montessori bölcsi-ovi, ami kétnyelvű, vagyis a gyerekekkel angoloznak
Mennyire tartozik hozzá a módszer lényegéhez a kétnyelvűség? Enélkül a külsőségek alapján tetszene. De így....

[zsuzsmuzs]

Tudomasom szerint egyaltalan nem tartozik hozza a modszerhez a ketnyelvüseg.
Bar a bölcsi-ovihoz nem ertek.

[tulili]

Zsuzsa! Engem érdekel!
A nagyobb fiam idén kezdte az ovit, és eredetileg ez egy hagyományos ovi, de idéntől összevonták a közeli Montessorival. Szóval tuti, hogy lassanként ez is azzá alakul.
Egyébként itt a környékünkön nagyon felkapott a Montessori ovi, igaz én a nyílt napjukon semmi extrát nem láttam ott, ami egy hagyomásoban máshogy lenne.

[Katicabogár]

Zsuzsmuzs, te Montessoriba is jártál, meg Waldorfba is? Vagy én emlékszem rosszul?

[vadrózsa79]

Én is kíváncsian várom a tapasztalatokat, itt a közelben ugyan nincs, se oviból se iskolából, meg amiket láttam, az fizetős suli volt, de én ha lenne rá keret, akkor a nagyobbat szeretném Montessori-ba járatni. Kicsi az esély rá, de érdekel a téma.
Elméletből egy kevés: az eszközhasználaton alapuló tapasztalati tanulást tartja legfontosabbnak, kevesebb a frontális oktatási óra, sok az önálló munka, egyéni haladás, de a csoportmunka is kevesebb a Waldorfhoz képest. Ezt szokták előnynek és hátránynak is értékelni a Waldorffel és a Jena-plan-nal szemben.
Nagyobb oktatói szabadságot biztosít, a kitalálója szerint minden pedagógusnak meg kell találni azt a módszert, amivel a leghatékonyabban tud dolgozni. Persze az eszköztár meghatározza a módszerek egy részét is. Azt mondják, hogy a felső tagozatos és középiskolás tanítási mód még nem kellően kidolgozott, ezért főleg bölcsi-ovi-alsótagozaton szokták ajánlani. Állítólag az "alternatív" iskolák közül ebből a legkönnyebb hagyományosba átmenni. Persze, lehet, hogy aki ezt írta (vmilyen ped. folyóirat volt), az pont érdekelt a Montessori-ban.

[zsuzsmuzs]

Kati! Csak Montessori-ba jartam. Utanna olvastam, az otthonoktatos topicban irtam mar rola, de ott is Montessorirol beszeltem, nem Waldorfrol.

Itt a (kisse hosszu) összefoglalom:
Maga az elmeletröl nem irok semmit, arrol eleget lehet olvasni a neten, no meg amit 10 evesen felfogtam belöle az tan nem is annyira hasznos.
Nalunk konkretan ugy nezett ki a dolog, hogy az elsö es a masodik osztaly ill. ¾ együtt volt. Nem padokban ültünk, hanem 4-5 fös asztalcsoportokban. Manapsag ez tan mashol is igy szokas, de azt hiszem 20 eve ez meg elegge ujszerü volt. Orarendünk nem volt, hanem minden nap maskepp zajlott le. Kisci osztalyban (1,2) az is naprol narpa valtozott, hogy hanyra megyünk (edesapam nagyon panaszkodott ezert, mivel gyakran ö vitt regelente, de nekem ez fel sem tünt, kesöbb meselte). Egesz pontosan nem emlekszem, de volt par ora ami fix volt. Pl. a matek, NRW (ez a tartomanyunk neve, földrajz jellegü targy volt) meg torna.
A tanitas inkabb temakörszerü volt. Pl. foglalkoztunk az ösemberekkel, vagy Köln törtenetevel (--> romaiak), vagy optikaval.
Gyakran nagy körben ültünk es a tanitoneni olvasott, vagy meselt, vagy egyszerüen beszelgettünk. A nap nagy resze viszont ugy nevezett “Freiearbeit” (=szabad foglalkozas) volt, ami azt jelentete, hogy azzal foglalkozhatunk amivel akarunk. Ez ugy müködött, hogy volt egy csomo “feladat” amik közül ki lehetett valogatni azt ami legjobban erdekelt (persze segitett is a tanitoneni). Pl voltak nyelvtan körü feladatok, mertani formak, alllatok stb. Nalam ez tipikusan abbol allt, hogy matek feladatokat csinaltam orverzesig.
Volt valamilyen feltetel, hogy minden evben (felevbe? honapban?) x darab feladatot egy konkret temakörböl el kell vegezni, a feladatoknak meg nehezsegi szintje is volt. De en ezt sosem ereztem korlatozonak es azt hiszem az többiek sem.
Tipikusan az volt a cel, hogy mindenkit a sajat erdeklödese es kepessege szerint fejlesztsek, közben meg megmutassanak nekünk mindenfelet.
1/2-ben osztalyozas (piros/feket pont) termeszetesen nem volt. Kesöbb matek es irasbol voltak osztalyozott dolgozatok, masbol nem. Ev vegi jegyek voltak mindenböl (bar azt hiszem a targyak masok mint MO-n), de nem csinaltak nagy ögyet belöle. 4-ikben pl. Nem volt szabad meg mutatni a bizonyitvanyunkat a többieknek.
A nagy motto az volt, hogy „lass dir Zeit“ (=engedj magadnak idöt). Ezt annyira hangysulyoztak, hogy maig cseng a fülemben.
Mivel en egy sietös, gyors, türelmetlen tipus vagyok, nalam nem jött be ez az elv.
Mint mindenhol mashol is, sok függ a tanartol. A 3-ikos tanitonenim pl. nagyon jo volt, a 4.-ikes kevesbe.
Mikor iskolaba jartam, imadtam. Mikor kesöbb gimnaziumbra kerültem (NO-ban 4+9 eves rendszer van), eleg nagy gondjaim voltak a beilleszkedessel. Sok hianyossaggal indultam es ugy erzem, hgy föleg az elsö ket evben nagyon kellett küzdenem. A nyelvtani hianyossagaimat mai napig nem potoltam be (alany az micsoda?), a helyesirasom is felejthetö (a nemet, a magyarrol nem is beszelek, de arrol igazan nem tehet a Montessori ).
Tan meg azt hozzateszem, hogy NO-ban a "normal" iskolak sem olyanok mint MO-on. Pl. feleles, versenyzes vagy hasonlo nyomas egyaltalan nincs (ill. az en idömben nem volt).

[celesztina]

Zsuzsa, köszönöm hogy leírtad, én is kíváncsi voltam erre és Varda köszi a topikot

Érdekes, sokat olvastam erről de vhogy nem ragadt meg h miben más mint pl a Waldorf... Ez alapján tutira egyénfüggő, nagyobb lányom az őrületbe kergetne mindenkit ő is pörög mindig, míg a kisebb nyugis (bár még csak 4 hós de pociban is ilyen volt) szóval neki megpont bejöhetne ilyesmi...

De kérdés, hogy ilyen bölcsi, ovi után mennyire tudna tényleg beilleszkedni egy magyar oviba, suliba? Szerintem sjana nehezen és ez nem a mont.rendszer miatt lenne...

[Varda Tintalle]

Zsuzsa! Köszi a tapasztalatokat. Érdekes, én valahogy úgy gondoltam, hogy a "fejlesztés" ,iatt ezekben a sulikban sokkal elfoglaltabbak a gyereket , meg hogy egyéni tempó, és érdeklődés figyelembevételével ugyan, de mégiscsak egy átfogó ismeretet adnak.

[zsuzsmuzs]

Varda! Elfoglaltsagot nem tudom hogy erted, sosem unatkoztam az iskolaban, ha erre gondolsz. Olyasmi meg elkepzelhetetlen lett volna, hogy azt mondjak nekem, hogy hallgassak, ha a kettöböl levonok harmat mi marad kerdesre minusz egyet valaszolok (pl. öcsemet elhallgatatta a tanitoneni a "normal" iskolaban).
Igen, elvileg atfogo ismeretet ad. A nyelvtan dologgal csak az volt a gond, hogy nalunk egyszerüen nem volt, a gimnaziumban meg arra epitettek ezt meg persze nem ertettem igy nalam kimaradt.
Helyesiras: dolgozatok ugy mentek, hogy negyet irtunk felevben, abbol harmat ismertünk. Azaz az egesz szöveget mar napokkal elötte meg kaptuk es gyakoroltuk. A dolgozat abbol allt, hogy a tanitoneni felolvasta az ismert szöveget, nekünk meg le kellett irni. A negyedik mindig "ismeretlen" volt, de a szavak az elözö harombol tevödtek össze.
Ezt elegge nevetsegesnek tartom, ebböl nem hiszem, hogy meg lehet tanulni helyesen irni, a kerdes az, hogy ez mennyire fontos (szüleimnek pl. fontos volt, engem igazsag szerint nem erdekel ).
Meg azt hiszem, hogy termeszet ismeretböl többet is tudtunk mint masok, csak arra mar olyan pontosan nem emlekszem.

[Varda Tintalle]

Zsuzsa! Az elfoglaltságot úgy értettem, hogy leterheltek, mert fejlesztik őket. Ehhez képest kellemes légkörnek tűnik, és kellemes, inkább laza tempónak, ami a sulitokban volt

[vadrózsa79]

Nekem azért tetszik a módszer, mert ami érdekli a gyereket, abban elmélyülhet, de a többire is ráveszik (ahogy a leírásból is olvashattátok). A lányom nehezen veszi, ha megmondják neki, mikor mit csináljon, és csak azt csinálja meg "rendesen" ami érdekli. A párom is ilyen iskolás volt, be is skatulyázták, hogy buta és lusta, nem lesz belőle semmi (informatikus fejlesztő mérnök lett, új programok kitalálásán dolgozik). Felsőben általános volt, hogy 5-ös és épp hogy kettes év végi jegyei voltak, az érdeklődése és a tanár toleranciája szerint. A lányom is ilyennek tűnik, ezért lenne szerintem számára az alsóban ez a módszer megfelelő. Ötödikben meg tapasztalatom szerint minden gyerekkel többet kell otthon foglalkozni, legfeljebb a mi lányunkkal még többet, de nem stigmatizálva érné el az ötödik osztályt, és akkorra talán megérne benne, hogy valamilyen szintet teljesíteni kell a nemszeretem tantárgyakból is. Persze a részemről ez valószínűleg csak álom, nem hiszem, hogy lesz rá anyagi fedezet és egyéb lehetőség...

[Varda Tintalle]

Én is azért gondolkozom alteron, mert ugyan nekem nem volt semmi gondom a normál iskolában a teljesítéssel, de a mai napig van egy alapszorongás bennem, ami mindig ott van. Plusz a párom esetében a normál suli hagyta teljesen veszendőbe menni azt, amiben jó lehetett volna...így neki most alig vannak lehetőségei az életben.