Sziasztok
örömmel vennék történeteket, tanácsokat a szobatisztaságra nevelés(?)sel kapcsolatban. Kisfiam 3 éves múlt, eddig különösebben nem is foglalkoztunk a kérdéssel - persze van itthon bili, wcszűkítő, elméletben tudja a dolgokat -, de úgy voltam vele, hogy majd eljön ennek is az ideje... De most már kicsit kezd zavarni, hogy mindenki rácsodálkozik, hogy még nem szobatiszta néha leveszem róla a pelust, de simán bepisil, még csak nem is zavarja különösebben kakiláskor elvonul, és mondja is, hogy menjünk onnan, mert ő kakil, előfordult már (2X! ), hogy ilyenkor sikerült ráültetni a wc-re (ajándékot ígértem cserébe), és sikerült is beletermelni, de nem lett lelkes tőle (csak persze az ajándékot követelte), és inkább az volt a jellemző, hogy ha rá is ült a wc-re, akkor mégse kakilt (de persze az ajándékot kérte volna..), sőt, ilyen esetek után sokszor aznap nem is kakilt, úgyhogy emiatt már nem is kérem, hogy üljön rá a wc-re, csak megemlítem, hogy akár oda is nyomhatná, de tiltakozik. Abban bízok, hogy majd a jóidőben kint pelus nélkül szaladgálva csak fogja zavarni, ahogy csurog a lábán a nedű
Tudom, hogy a textilpelusosok ebből a szempontból előnyben vannak, mert nedvesebb marad a pelenka és ez jobban zavarja a gyerkőket. Mi nem textilpelusozunk (pedig így utólag mit spóroltunk volna rajta ), de azt már sokszor próbáltam, hogy egy kisgatyát adtam a pelus alá, ami így nedves maradt, de ez sem zavarta....kakis pelusban is simán elvan sokszor, csak néha szól, hogy kér tiszta pelust. Igénytelen kismalacom van
- nálatok mi vált be?
- tényleg eljön ennek teljesen magától az ideje, vagy azért rásegítettetek? hogyan?
- van-e valami bevált motiváló módszeretek? (pl matrica, finomság, akármi), vagy ezekkel inkább ártunk, mint használunk?
- érdemes-e a sikereknél nagyon lelkendezni (nagyikat körbetelefonálni), vagy inkább visszafogottan örülni csak? (tudom, Liedloff szerint csak visszafogottan sőt)
Meg bíztassatok, hogy még bőőőven ráér
örömmel vennék történeteket, tanácsokat a szobatisztaságra nevelés(?)sel kapcsolatban. Kisfiam 3 éves múlt, eddig különösebben nem is foglalkoztunk a kérdéssel - persze van itthon bili, wcszűkítő, elméletben tudja a dolgokat -, de úgy voltam vele, hogy majd eljön ennek is az ideje... De most már kicsit kezd zavarni, hogy mindenki rácsodálkozik, hogy még nem szobatiszta néha leveszem róla a pelust, de simán bepisil, még csak nem is zavarja különösebben kakiláskor elvonul, és mondja is, hogy menjünk onnan, mert ő kakil, előfordult már (2X! ), hogy ilyenkor sikerült ráültetni a wc-re (ajándékot ígértem cserébe), és sikerült is beletermelni, de nem lett lelkes tőle (csak persze az ajándékot követelte), és inkább az volt a jellemző, hogy ha rá is ült a wc-re, akkor mégse kakilt (de persze az ajándékot kérte volna..), sőt, ilyen esetek után sokszor aznap nem is kakilt, úgyhogy emiatt már nem is kérem, hogy üljön rá a wc-re, csak megemlítem, hogy akár oda is nyomhatná, de tiltakozik. Abban bízok, hogy majd a jóidőben kint pelus nélkül szaladgálva csak fogja zavarni, ahogy csurog a lábán a nedű
Tudom, hogy a textilpelusosok ebből a szempontból előnyben vannak, mert nedvesebb marad a pelenka és ez jobban zavarja a gyerkőket. Mi nem textilpelusozunk (pedig így utólag mit spóroltunk volna rajta ), de azt már sokszor próbáltam, hogy egy kisgatyát adtam a pelus alá, ami így nedves maradt, de ez sem zavarta....kakis pelusban is simán elvan sokszor, csak néha szól, hogy kér tiszta pelust. Igénytelen kismalacom van
- nálatok mi vált be?
- tényleg eljön ennek teljesen magától az ideje, vagy azért rásegítettetek? hogyan?
- van-e valami bevált motiváló módszeretek? (pl matrica, finomság, akármi), vagy ezekkel inkább ártunk, mint használunk?
- érdemes-e a sikereknél nagyon lelkendezni (nagyikat körbetelefonálni), vagy inkább visszafogottan örülni csak? (tudom, Liedloff szerint csak visszafogottan sőt)
Meg bíztassatok, hogy még bőőőven ráér
Comment