Főoldal Minden másKönyvajánló Könyvajánló – Vadadi Adrienn

Könyvajánló – Vadadi Adrienn

Peti tűzoltó lesz, Leszel a barátom?, Alma utca 22.

by maja

Vadadi Adrienn meséi egy barátnőm javaslatára érkeztek az otthonunkba. Kisfiamnak nagyon nehezen ment az óvoda elfogadása és a barátkozás kortársakkal. Olyan történeteket kerestem ahol a meséken keresztül oldódni tud ez a feszültség benne, így ismerkedtünk meg az írónő ovis történeteivel.

Vadadi Adrienn óvónő volt 15 éven keresztül, így történetei gyermeknek, szülőnek, pedagógusnak egyaránt ismerős, életszerű helyzetekben játszódnak. Első meséjét egy kislánynak, Leának írta, aki nagyon szeretett volna barátokat, de valahogy nem ment neki a barátkozás. Ebben a neki írt mesében viszont ő lett a főszereplő és a későbbi történetek is köré rendeződtek. Mert hogy innen szerencsére nem volt megállás.  Amikor történt valami érdekes az oviban napközben, azt az írónő este megírta. Ezekből a történetekből született meg 2013-ban az első könyv, Leszel a barátom? címmel.

Peti tűzoltó lesz

Mi a Peti tűzoltó lesz könyvvel kezdtük, ami akkora szerelem lett, – éppen tűzoltóimádat volt Levinél – hogy első alkalommal háromszor is el kellett olvasni az egészet, majd egy darabig minden nap. A három kis történet középpontjában Peti van, akivel csupa olyan dolog történik, ami ismerős lehet a kis ovisok számára.

Peti nem az a „minta gyerek”, imád rohangálni (csoportszobán belül), hangoskodni, ugrabugrálni, persze nem egyedül. Történetei egy-egy szerepjáték köré rendeződnek. Ákossal például az egész csoportszobában tüzet oltanak, mentősként meggyógyítja a lányokkal a szőke hajú babát, rendőrként pedig irányít az udvaron. A kis történetekben többféle konfliktussal találkozunk, de a gyermekeket szeretettel körbevevő óvónéni segítségével kisimulnak az események.

Így történik ez például akkor is, amikor Peti és Ákos a csoportszobát tűzoltás közben körberohangálják, majd megpihenve akkorát koccintanak a bögréikkel, hogy a dadus néni felsikolt. De jön az óvónéni, és csak annyit mond: „Végre kialudt a tűz!”.

Az óvónőknek nagyon nagy szerepe van a gyermekeink lelki fejlődésében, hiszen az óvodában már nélkülünk, egyedül kell megbirkózniuk az ismeretlen helyzetekkel. Vadadi Adrienn óvónője érzékeny, kedves, jó helyzetfelismerő, van humora, pont olyan, akire a gyerekeknek szüksége van.

Apró részlet lehet, de a kisfiamnak és nekem is nagyon fontos jelenet, amikor Peti rajzol. Először egy nagy tüzet majd az azt eloltó vizet. Bár nincsenek figurák, az óvónő mégis megdícséri és kiteszi a falra a piros és kék színű firkát. Ez a kis jelenet által nyugodott meg a fiam, hogy ő is tud úgy rajzolni mint Peti.

Leszel a barátom?

Ahogy elolvastuk a Peti tűzoltó lesz könyvet egyből megrendeltem a Leszel a barátom? kötetet. Alig bírtuk kivárni, hogy megérkezzen. Leát, Dorcit, Maját, Petit, Ákost már ismerősként fogadtuk. Történeteikben olyan helyzetekről olvashatunk, ami gyermekeink ovis napjaiba kalauzolnak, így például találkozunk dacolással, nem evéssel, nem alvással, kistesó születéssel, betegséggel, huncutsággal, nagyszabású szökési tervvel, óvóbácsival, és sok-sok szerepjátékkal. Annyira szerettem a történetekben, hogy direkt oktató célzat nélkül mutatja be a gyermekek óvodai mindennapjait. A gyermekek nagyon szeretik hallgatni a saját történeteiket és ezek a történetek nagyon sokat segítenek a szülőknek is, hogy közelebb kerüljenek egy-egy óvodai helyzethez. A mesék hallgatását követően ahogyan és amire kérdez a kisfiam, abból valamennyire körvonalazódik számomra is, hogy éppen mi foglalkoztatja. Segíthet a beszoktatásban is, hiszen a történetek által megismerhetjük belőle az óvodai mindennapok rutinjait is. A történeteket Pásztohy Panka kedves rajzai színesítik.

Alma utca 22.

Karácsonyi ajándékként érkeztek hozzánk az Alma utca 22. történetei. Igazi kedvenc lett Misi, a Marosi testvérek, Piros, Kamilla, Nani, Elek bácsi, Lajos kutya, Csúnya néni. Olvasás közben újra megmártóztam a gyerekkoromban. A történetek által megelevenedtek a nagymamámnál töltött nyarak, ahol én is megélhettem az igazi „grund” érzést. Reggeli után a szomszéd gyerekekkel együtt mentünk a „gyepre” és egészen ebédig játszottunk majd ebéd után estig folytattuk. Izzadtan, koszosan, de telis tele élményekkel kerültünk elő.

Az Alma utca lakóival Misi szemüvegén keresztül ismerkedünk meg. Szinte látjuk magunk előtt a lakótelepi lépcsőházat, ahol minden ajtó mögött más-más élethelyzet és történet bújik meg. Halljuk a gyerekek kacagását foci közben, látjuk ahogy a Marosi tesók a tandem biciklit bütykölik egész nyáron, érezzük a szalámis szendvics és a fagylalt ízét.

Együtt értetlenkedünk a lakókkal azon, amikor vasárnap reggel kakas kukorékolására ébrednek, együtt kuncogunk a lépcső mögé bújt gyerekekkel, akik megpróbálják kideríteni Csúnya néni nevét, együtt követjük Lajos kutyát a „másik élete” felé. Van egy számomra nagyon megható jelenet is, amikor a folyton egyedül lévő Marosi gyerekek apukája szabadságot vesz ki, mert „nem lehet folyton csak a munkának élni, néha olyan dolgokkal is kell foglalkozni, amiket az ember igazán szeret.” Így aztán segített a fiainak és közösen szerelték össze a tandembiciklit. A kötet záró szavai pedig magukért beszélnek: „mi tényleg igazi barátok vagyunk”. A történeteket Mészely Ilka rajzai teszik még emberibbé.

Az írónő vallja, hogy nagy felelősség az, hogy milyen történetekkel ismertetjük meg gyermekeinket nap mint nap. Bizton állíthatom, hogy az ő történeteivel csak adni tudunk gyermekeinknek. Mi az Örökké óvodás maradok történetekkel folytatjuk.

Majamami

Kapcsolódó cikkek

A weboldalon cookie-kat használunk, annak érdekében, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk. Elfogadom Teljes adatkezelési tájékoztató ITT.