A dúla szó görög eredete azt jelenti, szolgálóleány. Minden egyes alkalommal, amikor szülésnél vagyok, éppen ezt érzem és élem át, hogy szolgálom az anyát. Etetem, itatom, támogatom, megtámasztom, legyezem, megtörlöm a homlokát, mikor mire van éppen szükség. Néha magam is csodálom, milyen fizikai kitartást tanúsítok szüléskísérés során. Olyat, amilyet otthon a házimunkában nem vagyok képes. Gyakran előfordul, hogy órákon keresztül masszírozok. Eszembe szokott jutni, csak a férjem meg ne tudja, hogy a szülő nőket így kényeztetem, mert majd akkor ő is ezt várja. 🙂 Pedig otthon ő szokott engem masszírozni.
Minden egyes alkalommal, amikor ezt a szolgálatot tehetem egy nőnek, egyszerre tapasztalok meg rendkívüli fáradtságot és erőt és rendkívüli boldogságot. Sajátos figyelmet, fókuszáltságot és koncentrált munkát kíván meg egy szülés kísérése. Mentálisan és fizikálisan is elfáraszt, sokszor nem elég egy alvás kipihenni. Különös kihívást jelent ébren maradni akár 24 órán keresztül vagy még tovább.
Ennek az a nehézsége, hogy sosem tudhatjuk pontosan, mikor indul egy szülés, és meddig tart majd, meddig fogjuk először a távolból majd személyesen támogatni az anyát, ennél fogva nem is tudunk előre készülni, rápihenni, és nem tudjuk azt sem kiszámítani, meddig tart „a műszak”. A fókuszálság, a teljes anyára hangolódás, azt jelenti, amíg a szülő nővel vagyunk, megszűnik a külvilág. Úgy kell készülnünk a szüléskísérésre, hogy itthon minden el legyen rendezve, legyen, aki a gyermekünkre vigyáz, megy érte óvodába, iskolába, ha kell, és hogy a gyermekünk is tudja, mit jelent egy baba születése, anya mikor ér haza, és mindezt jól tudja megélni.
Mindez azért szükséges, hogy a szülő nő mellett ezeket ki tudjuk zárni. Ne kelljen hazagondolni, ne kelljen a szülés mellől intézni semmit. Amíg ott vagyunk, addig a szülő nő a világunk közepe. Mintha az anyukájuk lennénk arra a pár órára, és úgy gondoskodnánk róluk, ahogy egy szerető anya a kisbabájáról. Magunkról sem feledkezhetünk meg teljesen, a saját szükségleteinkre is gondolnunk kell, annyira, hogy jól tudjuk jelen lenni a szülés során. De róla szól minden, ő a királynő, akit szolgálunk.
És tényleg királynők! Fantasztikusak, erősek! Ott vagyok a szüléseknél, és nézem ezeket a nőket, és csak csodálni tudom őket! Megszülik a gyermeküket, életet adnak, hatalmas munkát végeznek, majd 20 perc múlva csacsognak, beszélnek a babáról, mesélnek a szülésükről, két óra múlva felkelnek, zuhanyoznak.
Néha azon gondolkodom, hogy képesek ezt végig vinni, nem fáradtan összeomlani, hanem felkelni, és elkezdeni gondoskodni a babájukról. Arra gondolok, én nem lennék képes erre a teljesítményre. Egyszerűen hihetetlen kívülről látni. Pedig én is képes voltam rá. És mégis, kívülről, kísérőként csak csodálni tudom.
Mikó-Prém Alexandra dúla, gyászinformált lelkigondozó, az Emma Egyesület terepmunkása, egy gyermek édesanyja. Bővebben a Dúlapraxis.hu oldalon tudtok tájékozódni. A Lelkünkkel is szülünk sorozat korábbi írásait itt találod.
Várandósság és szülés témában, a Mamami Fórumon is sok-sok információt olvashatsz, anyukák korábbi beszélgetéseiből. Klikk ide.
!KÖNYVAJÁNLÓ! A szoptatás női művészete és a Babák tetsközelben, két alapvető könyv, ami most együtt is megvásárolható, egy csomagban kedvezményesebb áron. A testközelség és hordozás alapvető kérdéseiről és a szoptatásról értékes tudást sajátíthatsz el belőlük.
A könyveket itt éred el.
