A fejlesztés nem más, mint játékos tevékenységek egyénre szabott, tudatos alkalmazása. Normál esetben a gyerekeknek nincs szükségük fejlesztésre, sokkal inkább olyan környezetre, kommunikációra, amelyben fejlődni tudnak. A szülő legfontosabb feladata, hogy óvó, védő, melengető, ölelő fészket nyújtson a gyermek számára, elhalmozza a szeretetével, ugyanakkor legyen következetes, húzza meg a szükséges határokat, állítson fel szabályokat, melyekhez a gyermek tud alkalmazkodni. Azonban vannak olyan esetek, amikor a képességek kibontakoztatásához, az idegrendszer érésének elősegítéséhez szakemberre van szükség, aki a terápiás lehetőségek gazdag tárházából céltudatosan választva hozzásegíti a szülőt és a gyermeket, hogy behozzák a lemaradásokat. A fejlesztő tevékenység a gyermek egész személyiségének fejlődésre hat.
Kell fejleszteni? Ha igen, mikor?
Probléma, nehézség, elakadás bárhol, bármely életkorban adódhat. Vannak olyan esetek, amikor érdemes szakemberhez fordulnunk, hogy megfelelő időben segítsük elő a gyermek képességeinek kibontakoztatását. A képességek kialakulásának megvan az optimális ideje. Ha az adott időben nincsen módja a gyereknek a gyakorlásra, a képesség megalapozására, később sokkal több idő és energia befektetéssel pótolható. Egyes esetekben már a születést követő időszakban szükségessé válhat a fejlesztés, mivel azt indokolja egy születés körüli esemény, esetleges fejlődési rendellenesség vagy genetikai probléma. Ilyenkor a pedagógiai szakszolgálatok által szervezett korai fejlesztést már az első hónapoktól igénybe tudják venni a családok.
A szülők fontos szerepet játszanak a nyelvfejlődési késés felismerésében. Ehhez szükség van arra, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a gyermeki nyelvfejlődéssel kapcsolatosan a gyermekorvostól, védőnőtől, bölcsődei gondozóktól. A gyermek 2 éves korában legalább 50 különböző szót kell, hogy használjon a beszédében, és meg kell jelennie többszavas megnyilatkozásoknak is. (baba hopp, eltűnt cica, ááá baba). Ekkorra már több szavas utasításokat, hosszabb mondatokat is megért. Abban az esetben, ha két éves kor betöltése után még nem beszél, nem érti a hozzá intézett beszédet, hiányzik a közös figyelmi tevékenység, nem kezdeményez közös figyelmi tevékenységet (nem mutat rá dolgokra, nem hívja fel valamilyen érdekes dologra a szülő figyelmét, hogy vajon ő is látja-e), érdemes szakember segítségét kérni, hiszen az időben elkezdett intervenció mérsékelheti a későbbi problémák súlyosságát.
A kora gyermekkori fejlődési regresszió, fejlődési visszaesés, vagy fejlődési elakadás is jelzésértékű lehet a szülők számára. Ezekben az esetekben a gyermeknél három éves kor előtt tapasztalható, hogy elhagy olyan dolgokat, amelyeket korábban már tudott. Jelentkezhet ez a beszéd és nyelvi készségek terén de önkiszolgálás, viselkedésszervezés, motoros készségek terén is. Ha emellé társul a nonverbális kommunikációs eszköztár beszűkülése ( szemkontaktus, vokalizáció, gesztusok szegényesek), szűk érdeklődési kör, mely szokatlan témákra irányulhat, állandósághoz való ragaszkodás, szokatlan szenzoros reakciók (zavarja egy hangos zaj, nem bírja az érintést), akkor is érdemes konzultálnunk szakemberrel, hiszen itt az autizmus gyanúja merülhet fel.
Fontos mérföldkő lehet a fejlesztés szempontjából az iskolát megelőző időszak, 5-6 éves kor körül. Abban az esetben, ha az óvodás évek végén a gyermeknél azt tapasztaljuk, hogy önmagához képest több területen lassabb ütemben fejlődik, jóval gyengébben teljesít az életkorában elvárhatónál (5 évesen még nem alakult ki a laterális dominanciája, nem szeret rajzolni, képtelen megjegyezni rövid mondókákat, verseket, nem figyel az olvasott mesére, mozgása nagyon ügyetlen, összerendezetlen) szintén érdemes segítséget kérnünk. Ezeket a jelzéseket a szülők maguk is észlelhetik, vagy észlelik is, de jelezhetik a problémákat a gyermekkel foglalkozó szakemberek, óvónők is. A pszichikus funkciók intenzív érése az óvodáskor éveire esik, ezért fejlesztésük ebben az időszakban a legcélravezetőbb.
Segítségre bármely életkorban lehet szükség, így az iskolai évek alatt is előfordulhatnak tanulással, magatartással kapcsolatos problémák. Ezekben az esetekben az is előfordulhat hogy az olvasási nehézségnek, számolásban jelentkező problémának nem volt előjele a korábbi életszakaszokban. Ilyenkor is segíthet a részképességek fejlesztése célzott, egyénre szabott eszközökkel, módszerekkel.
Hogyan? Milyen módszerek vannak?
A központi idegrendszer érési folyamata és a mozgásfejlődés egymással szoros egységben biztosítja az értelem fejlődését (Dr. Katona Ferenc). A tanulásban jelentkező nehézségek, a viselkedési, magatartási problémák, a lassabb fejlődési ütem hátterében nagyon gyakran az idegrendszer éretlensége áll.
Napjainkban számos lehetőség adott a gyermek fejlesztése érdekében.
A terápiák már egészen korai életkortól lehetővé teszik a rehabilitációt, habilitációt, prevenciót. A fejlesztő eljárások, módszerek egyik csoportja a mozgásfejlesztésen alapul. A fejlesztés, a tanulási problémák megelőzése során kiemelt jelentősége van a mozgásnak. A fejlesztések kulcsa a mozgás, melyen keresztül hatni lehet az idegrendszerre. Elősegíthetjük az érési folyamatokat, segítjük általa a hibásan működő funkciók leépítését, helyes iránya terelését.
A mozgásfejlesztő eljárások korai életkorokól kezdve alkalmazhatóak. Minden terápiás eljárás kiinduló pontja a gyermek állapotának, fejlettségi szintjének a felmérése. A felmérésen kirajzolódnak a gyermek erősségei és azok a területek, melyeken fejlesztésre van szüksége. A terápiás eljárások között találunk olyanokat, amelyek home-training formájában működnek, de vannak csoportos mozgásfejlesztő terápiák is, mint az alapozó terápia vagy a csoportos TSMT.
A Kulcsárné féle komplex mozgásfejlesztés célja, hogy a mozgásfejlődés szakaszainak újra élése által az idegrendszer kijavítsa hibás működéseit, újraszerveződjön, erősebbé váljon. Ennek következtében pozitív változások következnek be a tanulásban, magatartásban, önbizalomban. A fejlesztés otthoni gyakorlás formájában, betanított mozgássorok által történik. A komplex mozgásterápiás felmérést követően a gyermek igényeihez igazodó mozgássort állít össze a fejlesztő, melyeket hetente 5 alkalommal kell otthon gyakorolnia. 3-5 hetente kontrollvizsgálat keretében új feladatsor betanítására és elsajátítására kerül sor.
A komplex gyógypedagógiai fejlesztés foglalkozásai játékosan zajlanak, változatos tevékenységekkel, hiszen a gyermek fő tevékenysége a játék. A fejlesztések a nagymozgások, finommozgások a beszéd, a szociális készségek, a gondolkodási funkciók fejlesztésére, ügyesítésére irányulnak.
A fejlesztő eljárások között találunk tanulási terápiákat is, mint például a Nild Tanulási Terápia. Ennek jellemzője, hogy lehetővé teszi a sérült vagy gyenge funkciók hatékony mediálását. 5 éves kortól alkalmazható, változatos technikákkal és eszközökkel rendelkezik, egyénre szabott és intenzív. A fejlesztés az észlelés és a gondolkodás gyengén működő területeit stimulálja. Az alapok helyreállításával lehetővé teszi az önálló tanulás kialakulását.
A fejlesztő eljárások széles körű ismerete lehetővé teszi a szakemberek számára, hogy a gyermek megismerése után a leginkább megfelelő terápiát javasolja. Előfordulhat, hogy elegendő csak egy mozgásfejlesztésen alapuló terápia, de arra is van példa, hogy a mozgásfejlesztés mellett egy komplex fejlesztés alkalmazásával tudunk elérni jó eredményeket a fejlődés terén.
Történetek a mindennapokból:
A pályám kezdetén 2003-tól járt hozzám egy kisfiú, Rolandnak hívták. A nevelőszülővel együttműködve több éven keresztül tartott a korai fejlesztése. Roland keveset beszélt, a társaitól később kezdett beszélni. Nehezebben fogadta az irányítást, egy-egy tevékenység csak rövid időre, előfordult, hogy csak néhány percre vagy még annyira sem kötötte le. Ezt a lemaradást időben sikerült felismerni, és a cél az volt, hogy a későbbiekben ne alakuljanak ki súlyosabb problémák a fejlődésében, kiegyensúlyozottabbá váljon. A fejlesztés eredményeképpen szépen beindult beszédfejlődése, amikor befejeződött közös munkánk, csengő hangon énekelt. Ő volt az első gyermekek egyike, akivel fejlesztést folytattam és ő bizonyította, hogy ha korán felismerünk valamilyen lemaradást és korán elkezdjük támogatni a képességek kibontakozását, akkor segítjük, hogy a kortársakkal életkornak megfelelően tudjon kapcsolatokat kialakítani, képességei elérjék az adott életkorra jellemző fejlettségi szintet.
Ő volt az egyik első bizonyíték számomra, hogy jó helyzetértékeléssel és ennek megfelelő célzott terápiával milyen sikereket lehet elérni egy gyermek fejlesztésében.
Több kisgyermek is volt, aki iskola megkezdése előtt járt hozzám fejlesztésre. Az óvodájuk jelzésére, és javaslatára hozták el szüleik őket fejlesztésre. A részképességfejlesztés történt téri tájékozódást, irány differenciálást végeztünk, számolást gyakoroltuk, bővítettük a szókincset. Ezeknek a foglalkozásoknak köszönhetően magabiztosabban kezdhették meg az iskolát, mert jobban kifejezték magukat, és azt is jobban tudták értelmezni, amiket a tanító néni mond. Pozitív visszajelzés, hogy tudták venni az akadályokat az általános iskolában, csökkentek a tanulási problémáik a fejlesztésnek köszönhetően. A szülők később elújságolták, hogy tovább tudtak tanulni az általuk választott középiskolába.
Minden eset speciális, és mindegyik emlékezetes. Egy második osztályos kislány esetében amikor először eljöttek, akkor az anyukája azt mondta, hogy nem szeret gyakorolni, nem ül le olvasni, veszekedni kell vele, hogy elővegye az olvasókönyvet. Az elmúlt két hónap terápiája után az anyuka elújságolta, hogy ez a fajta ellenállása elmúlt, motiválhatóbb. Egy súlyos tanulási nehézség esetén ez a legfontosabb lépés, hogy a gyerek is partner legyen abban, hogy megkezdődhessen a fejlődése.
Kornél is rendszeresen végezte az általam házifeladatként kiadott mozgásfejlesztést anyukájával, és az iskola folyamatosan visszajelzett, hogy jobban figyel az órákon, bátrabban felel, sokkal jobb a mozgáskoordinációja, és az anyuka jobb jegyekről is számolt be.
Jó érzés azt megtapasztalni az esetek többségénél, hogy a gyermekét féltő anya eleinte azt gondolja, hogy a gyereke sosem lesz olyan okos, mint a társai és 2-3 foglalkozás után látja, hogy a foglalkozás eredményes, és kitartó munkával a gyerek fel tud zárkózni társaihoz.
Szentpéteri-Tóth Judit vagyok, gyógypedagógusként dolgozom Debrecenben, a Pendula Fejlesztő Műhelyben. Többek között foglalkozok komplex gyógypedagógiai fejlesztéssel, tanulási terápiával, munkám során alkalmazom a Kulcsárné féle komplex mozgásfejlesztést. Az itt folyó munkáról tájékozódhatnak a weboldalunkon www.pendulamuhely.hu , vagy elérnek bennünket a Facebook oldalunkon.
A témával kapcsolatban az első összefoglalót itt éritek el.
IRODALOM:
http://www.knok.adatpark.hu/letoltesek/dokumentumok/Modinfo_Keszsegek_kepessegek_kompetenciak_fejlesztese.pdf Készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése 2003, ISSN, Szerző: Zakárné Horváth Ida
A tanulás öröm is lehet Kulcsár Mihályné, Bicske 2016. Magánkiadás
Ajánlások a fejlődési zavarok és az érzékszervi fogyatékosságok korai szűréséhez, állapotmegismeréséhez – Módszertani kézikönyv, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. Budapest, 2019.
A részképességek játékos fejlesztése az óvodában , Lukács Józsefné Flaccus Kiadó 2019.
