Első gyermekes anyukaként kisfiam születését követően eléggé szorongó voltam. Voltak helyzetek, amikben tanácstalan is, de az élet mindig azt igazolta, hogy mindennek megvan a maga ideje, minden megtörténik a saját tempójában. Voltak időszakok, amikor zavart, ha egy-egy dolog nem úgy történt, ahogyan én a körülöttem tapasztaltak alapján gondoltam, de alapvetően türelmes és elvárásoktól mentes voltam és vagyok.
Egy óvodai feladatsor értékelését követően mégis úgy döntöttem, hogy elmegyünk fejlesztőpedagógushoz. Így jutottunk el Debrecenben a Pendulába, ahol Judit nénivel, az én kicsit érzékenyebb, idegen társaságban nehezebben oldódó kisfiam egy órán keresztül nagyszerűen együttműködött. A következő alkalommal kaptunk egy feladatsort, ami segíthet kicsit a meg nem történt, vagy gyorsan megtörtént dolgokat (pl. mozgásfejlődés) mélyíteni, erősíteni. Azóta is a „ninja torna” (így nevezzük a kapott gyakorlatsort) igazi anya-fia negyedóra.
Már az első alkalom után megfogalmazódott bennem, hogy érdemes mélyebben is beszélgetni erről a témáról, hogy ne csak mint mumus legyen jelen a fejlesztés, hanem kapjunk egy igazabb képet erről a munkáról. Szentpéteri-Tóth Judit, a debreceni Pendula Fejlesztő Műhely gyógypedagógusa válaszolt kérdéseinkre.
MI IS AZ A FEJLESZTÉS?
A fejlesztés egy tervezett, személyre szabott tevékenység, mely a gyermek képességeire, azokon keresztül az egész személyiségére irányul. A képesség az emberi tevékenység folyamán alakul ki, valamely cselekvésre, tevékenységre való alkalmasságot jelenti. Minőségét, fokát meghatározzák veleszületett adottságaink, valamint a környezeti hatások együttesének befolyásolására szerzett tapasztalataink.
A képesség fejlesztésének feltételelei a gyermek veleszületett adottságai, a fejlesztés pedig nem más, mint a játékok, játékos tevékenységek egyénre szabott, tudatos alkalmazása. A képességek különbözőképpen fejlődnek, csak célra irányuló tevékenység eredményeként alakulnak ki, gyakorlás útján fejlődnek ki, így a környezetnek biztosítania kell a gyakorlás lehetőségét. Ahhoz például, hogy a kisgyermek finommotorikája fejlődjön, számos tevékenységet kell végezni a kezével (kupak csavarása, gyurmázás, csipeszelés, legózás) , különböző minőségű, formájú eszközökkel kell találkoznia, hogy ujjainak mozgása ügyesedjen. Pusztán az okosképernyő használatától, a telefon nyomógombjaitól nem fog ez fejlődni.
FELADAT VAGY JÁTÉK?
Két gyermek édesanyjaként, gyógypedagógusként úgy gondolom, hogy a szülő legfontosabb feladata, hogy óvó, védő, melengető, ölelő fészket nyújtson a gyermek számára, elhalmozza a szeretetével, ugyanakkor legyen következetes, húzza meg a szükséges határokat, állítson fel szabályokat, melyekhez a gyermek tud alkalmazkodni.
Normál esetben a gyerekeknek nincs szükségük fejlesztésre, sokkal inkább olyan környezetre, kommunikációra, amelyben fejlődni tudnak. Édesanyaként és édesapaként valójában nem fejlesztjük, hanem engedjük fejlődni gyermekeinket. Szülőként az a feladatunk, hogy elegendő teret, időt és megfelelő eszközöket biztosítsunk a gyermek számára. Így saját tevékenysége, tapasztalatai révén tud új élményeket, új tudást gyűjteni, így tudnak képességei fejlődni. Mit jelent mindez?
A kisgyermek fejlődéséhez csecsemőkortól kezdve szükség van megfelelő térre az elemi mozgások gyakorlásához. Ahogy növekszik, úgy tágul számára a világ, ezt szülőként is szemmel kell tartanunk. A hátról-hasra, hasról-hátra fordulás időszakában a baba ne tartózkodjon sokat hordozóban, autósülésben, megfelelő keménységű talajon, fekvőhelyen legyen lehetősége a mozgás gyakorlására. A kúszás mászás időszakában is ezt kell szem előtt tartanunk, a bébikomp használata sem javasolt, bár ez már kevésbé elterjedt eszköz a gyermeknevelés során.
Ahogy nő, legyen alkalma a mozgásra, hintázásra, saját testének, erejének kipróbálására, hogy minél több tapasztalatot gyűjthessen a mozgás által saját testéről. Az egyensúly fejlesztéséhez a hinta, a pörgő-forgó játékok biztosítása nagyon fontos. Az öltözék ne akadályozza a tapasztalatszerzésben, ne fogjuk vissza amiatt, hogy össze ne koszolja magát. A korai életkorban szerzett tapasztalatok megalapozzák a későbbi fogalmi gondolkodást, minél több mindent tud megtapasztalni tapintás, mozgás, hallás, látás által, annál jobban tud fejlődni a későbbiekben beszéde, bővülni szókincse, fejlődni a fogalmi gondolkodása.
Időt kell biztosítani a szabad játékra, hiszen a gyermek számára ez a leginkább fejlesztő hatású tevékenység. A sok szervezett programmal jót akarunk, ugyanakkor belehajszolhatjuk őket abba, hogy csak akkor jó a nap, ha megyünk valahová, ha valamilyen szervezett dolgot csinálunk. Bízzunk a gyerekekben, ha adunk elég teret és időt, akkor feltalálják magukat és értékes, szórakoztató, izgalmas dolgokat találnak ki magunktól is 😊
A változatos, életkori sajátosságoknak megfelelő eszközök elengedhetetlenek a gyermek optimális fejlődése érdekében. Legkedvesebb játékok gyakran nem a drága, zenélő, mindent tudó játékok, hanem a felnőttek használati tárgyai. Ésszerű keretek között jó, ha ezekkel is tudnak foglalatoskodni (konyhai eszközök, üres dobozok). Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a gyermeki fantázia végtelen, néhány kaviccsal bottal, falevéllel is varázslatos játékokat tudnak kitalálni.
Az eszközök terén azonban óvatosan kell bánnunk a telekommunikációs eszközökkel. Friss vizsgálatok szerint ezek komolyan veszélyeztethetik a gyermekek fejlődését. Több kutatás mutatta ki, hogy a telekommunikációs eszközök korlátlan használata kora gyermekkorban nemhogy nem segíti, de kifejezetten akadályozza az egészséges szülő gyermek interakciókat, illetve a gyermek nyelvi-kognitív fejlődését.
A gyermekeknek kellenek a kézzel fogható tapasztalatok, homokkal, fával, vízzel, méréssel, kísérletezéssel, melyekkel tapasztalatokat tudnak szerezni, később ezekből tud az elvont gondolkodás kialakulni.
Összegezve a tudatosság a tér, az idő és eszközök vonatkozásában, minőségi együtt töltött idő, közös meseolvasás, sok beszélgetés, a gyerek bevonása a házimunkába azok az eszközök, melyek a szülők kezében vannak, hogy biztosítsák a megfelelő körülményeket a gyermekük fejlődéséhez.
A fejlesztés során a szakember (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) minden esetben igazodik a gyermek életkori és egyéni sajátosságaihoz. A fejlesztés játékba ágyazva történik, hiszen a gyermek legalapvetőbb tevékenysége a játék.
IRODALOM:
http://www.knok.adatpark.hu/letoltesek/dokumentumok/Modinfo_Keszsegek_kepessegek_kompetenciak_fejlesztese.pdf Készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése 2003, ISSN, Szerző: Zakárné Horváth Ida
A tanulás öröm is lehet Kulcsár Mihályné, Bicske 2016. Magánkiadás
Ajánlások a fejlődési zavarok és az érzékszervi fogyatékosságok korai szűréséhez, állapotmegismeréséhez – Módszertani kézikönyv, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. Budapest, 2019.
A részképességek játékos fejlesztése az óvodában , Lukács Józsefné Flaccus Kiadó 2019.
