Főoldal Család"Nevelés" Éjszakai gondoskodás

Éjszakai gondoskodás

Dr. William Sears

by maja

Amikor vágyjuk és várjuk első gyermekünket, csak sejtéseink lehetnek arról, hogy milyen is lesz vele az élet. Amikor megszületik, hirtelen csöppenünk a kisbabás lét valóságába, ami minden gyönyörűsége mellett nagyon fárasztó tud lenni. A nagy boldogsággal, nagy adag elvárás is érkezik. Így van ez az altatás, alvás kapcsán is. Sokan sokfélét tanácsolnak és friss anyukaként csak kapkodjuk a fejünket, hogy kire hallgassunk.

Ma már tudom, hogy a képlet nagyon egyszerű. Teljesen mindegy, hogy együtt vagy külön alszunk, mellettük van a babánk vagy kiságyban, az a lényeg, hogy őt és magunkat figyeljük és döntsünk aszerint, amit az érzéseink hoznak elénk. Hálás vagyok, mert olyan baráti környezet van körülöttem, aki elfogadó és támogató így nem kellett szégyenkeznem amiatt, hogy mi “együttalvós” család lettünk és vagyunk.

Hetekkel ezelőtt pedig, miközben az alvás témában olvasgattam a mamami fórumon, elém jött egy könyvajánló. Dr. William Sears: Éjszakai gondoskodás könyvét ha tehetném, minden első babásnak ajándékba adnám. Olvasás közben bennem minden helyre került. A könyv záró fejezetében szerepel egy “esti mese”, ezt itt hagyjuk most Nektek.

Esti mese

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kisbaba, aki együtt aludt a mamájával.

― Mielőtt megszülettem ― merengett a kisbaba ―, alig vártam az éjszakákat. Távol volt Anyától minden külső zaj, én meg kényelmesen elfészkelődtem, és álomba merültem az ismerős, kedves neszeket hallgatva. Anya hangok voltak. Mielőtt megszülettem, együtt aludtunk, és ez így volt jó.

Miután megszülettem, máshová került az alvóhelyem, de Anya akkor is mellettem volt. Együtt maradtunk éjszakára, ugyanúgy, mint azelőtt kilenc hónapig. Tartottam az új világtól, amelyet még nem ismertem, de éjszakára elmúlt minden félelmem. Együtt aludtunk Anyával, és ez így volt jó mindkettőnknek.

Szeretem az éjszakát. Napközben Anyának rengeteg dolga van. Éjszaka viszont ráér. Mindig mellettem van, hozzábújhatok, és szopizhatok, ha megéhezem. Kicsi a gyomrom, de Anya tejecskéjét olyan könnyű megemészteni, hogy nem marad sokáig tömve a hasam. Gyakran kell ennem. De együtt alszunk Anyával, ezért sosem maradok sokáig éhes és ezt nagyon élvezem.

Nincs annál jobb, mint Anya ágyában aludni. Mondták, hogy Nancy néni vett nekem egy különleges kiságyat. Műanyag állatfigurák vannak rajta, egyetlen érintésre mozgásba lendülnek, és fémcsengettyűk csilingelnek, ha megnyomom őket. Egyesek szerint a babának kiságyban kell aludnia, de azt hiszem, én nem érezném jól magam benne. Az a kiságy nem mozog, nem beszél, nem énekel. Csak nyikorog. Azonkívül sötét, kemény, és egyedül vagyok benne. Ki lenne mellettem, ha felébrednék? Én azt szeretem, ha csak a kezemet kell kinyújtanom, és elérem Anyát az éjszaka minden percében. Szeretek hozzáérni, szeretem hallani a szuszogását. Nancy néni tényleg nagyon aranyos. Nem mondjuk meg neki, hogy nem szeretem a kiságyat. Anya azt mondta, majd abban tarthatom a játékaimat, ha nagyobb leszek. Jó ketrec lesz majd a plüssmackóknak meg az elefántoknak. Én ezután is Anyával alszom, olyan jó vele.

Egyre nagyobbra növök. A növekedéshez sok energia kell, ezért többet is eszem. Nagyon jó, hogy Anya egész éjjel itt van mellettem, mert nagy szükségem van a finom tejecskére. Éjjel még jobban ízlik, talán mert ilyenkor Anya is pihen. Sokszor csak azért ébredek fel, hogy körülnézzek, minden rendben van-e. Aztán egy kis szopi, de ez senkit sem zavar. Gyorsan növök, mert nem vesztegetem az energiámat a szorongásra. Egyébként is túl kicsi vagyok a szorongáshoz. De úgysem kell aggódnom, mert együtt alszunk Anyával, és minden rendben van körülöttem.

Előfordul, hogy Anyának rossz napja van, és nehezen alszik el. De én rögtön elkezdek szopizni, és tudjátok mi történik? Anya is elálmosodik, és sokszor hamarabb elalszik, mint én. Egymást altatjuk el. Anya is jól érzi magát, mert vele alszom.

Néha nekem is van rossz napom, sőt rossz éjszakám is. Ingerült vagyok, nem találom a helyem. Fáj a növekedő fogam, viszket a popsim, eldugul az orrom. (A babák ugyanis csak tiszta orron keresztül kapnak levegőt.) Ha nem vagyok kibékülve a világgal, olyan jó, hogy csak kinyújtom a kezem, és ott van Apa és Anya. Szopizom egy kicsit, aztán újra elalszom. Mindannyiunknak jobb így.

Anya barátai állandóan könyveket hoznak, ezekből megtudhatja, hogy nem kell mindig ölbe vennie, ha sírok. Ijesztően hangzó szavakat használnak, olyanokat, mint a manipuláció. Anya csak nevet ilyenkor, és annyit felel, hogy nem a könyvekre hallgat, hanem rám. És én ennek nagyon örülök. Egyre jobb és jobb anya lesz. Együtt alszunk, bízunk egymásban, és ez így jó.

Szeretek ágyba bújni. Ilyenkor sok figyelmet kapok. Nincs is senki más a világon, csak Anya, Apa és én. Az ágyunkon nincs semmi dísz, de mindannyian elférünk benne. Anya azt mondja a nagyinak, ne szórja a pénzt, ne vegyen nekem mindenféle különleges tárgyat. Kaptam már tőle egy játék mackót, olyan hangokat ad, mint egy anya. Nem olyan a hangja, mint az én anyukámnak, és ha nem tartja a kezében valaki, nem is csinál semmit. Miért kell egy kisgyereknek megszoknia egy másik anya hangját? Az én kedvenc játék macim a saját anyukám. Magához ölel, ha hozzábújok. Éjjel együtt alszunk, egymáshoz simulunk, és ez olyan jólesik.

Az utóbbi időben egyre jobban megismerem Apát is. Nem tudom, szívesen aludt-e velem a kezdet kezdetén. Ő olyan nagy, én meg egész apró vagyok. Mindketten tartottunk egymástól egy kicsit. Azonkívül pár hónapja még elég nagy zajt csaptam éjszakánként. Egyszer Apa még azt is mondta Anyának, hogy ideje lenne átvinni engem abba az iszonyatos kiságyba. Én igazán szeretek Apával aludni, és most már ő is szeret velem aludni. Napközben alig látom. Nagyon sokat dolgozik. Éjjel meg úgy élvezem, ha vele lehetek! Együtt alszunk Apával, és ez mindkettőnknek nagyon jó.

Sosem kell teli torokból sírnom, hogy idejöjjön valaki, ha szükségem van valamire, néha csak arra vágyom, hogy ölbe vegyenek és beszélgessünk. A nap nagy részét Anya ölében vagy a hordozókendőben töltöm. Tudja, hogy akkor vagyok elégedett, ha azok között lehetek, akik szeretnek. Ha Anya nem venne fel, amikor sírok, nem is tudom, mihez kezdenék. Magamon kívül lennék, azt hiszem. De tudom, hogy annál azért jobb a világ. Hogyan is érezhetném jól magam, ha Anya magamra hagyna a sötétben? Minden akkor jó, ha együtt alszunk.

Egyszer majd felnövök, elköltözöm otthonról, megházasodom, és saját gyerekeim lesznek. És tudod, hol fognak aludni? Hát persze, hogy velem. Nem is lehetne másképp. Együtt alszunk, és ez így lesz jó.”

A mamami fórum anyukái ajánlották egymásnak Dr. William Sears Éjszakai gondoskodás című könyvét. A fórumon még sokat beszélgetnek erről a témáról az anyukák. Ha téged is érdekel, várunk szeretettel.

Kapcsolódó cikkek

A weboldalon cookie-kat használunk, annak érdekében, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk. Elfogadom Teljes adatkezelési tájékoztató ITT.