Emlékszem tavaly tavasszal kedvenc szomszédasszonyom, aki öt gyermekével töltötte a mindennapokat egyik délelőtt nagyon feldobott hangulatban jött ki az udvarra. Amikor megkérdeztem, mitől van ilyen jó kedve, elkezdett dőlni belőle a szó és én először csak annyit tudtam kihámozni az egészből, hogy Gyerünk anyukám és hogy ez mennyire jó. Majd felfogtam, hogy ez egy olyan legfőképpen anyukáknak szóló lehetőség a mozgásra, amit saját időbeosztásunknak megfelelően tudunk alakítani.
Már akkor kíváncsi lettem, regisztráltam és ki is próbáltam több mozgásos órát. A körülöttem lévő anyukákkal mindannyian hisszük és valljuk, hogy a mozgásra minden élethelyzetben nagy szükség van, éppen ezért nagyon örültem, amikor Kádár-Papp Nóri, a Gyerünk anyukám ötletgazdája, elindítója vállalta a felkérésünket és válaszolt kérdéseinkre.
Mamami: A Gyerünk anyukám 2014-ben „született”, mesélsz nekünk a kezdetekről?
Kádár-Papp Nóri: Önsegítő projektként indult: az ikreim születését követő egy év nagyon nehéz volt testileg és lelkileg egyaránt. Egy lakásfelújítás mellett jártam az ikrek egyikével korai fejlesztésre, miközben otthon várt a másikuk és a két éves fiam a bölcsiben. Össze-vissza ettem és aludtam, ennek pedig elég hamar meglettek a látható és érezhető következményei. Közel 20 kilót híztam a szülést követő évben és lelkileg is mélypontra kerültem. Méltatlan helyzetbe sodortam magam egy Facebook játékkal: 12 hetes átalakító programot lehetett nyerni edzői segítséggel, étrenddel. Egy pici akadály választott el mindettől, a like-ok száma döntött, én pedig az összes ismerősömet megkértem, hogy szavazzon. Végül nem sokkal, de alulmaradtam és akkor jöttem rá, hogy mennyire ciki, amit csináltam. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, amikor sok feladás után végre talpra álltam, és nem mástól vártam a segítséget. Amikor pedig elég jó állapotba kerültem fizikailag és mentálisan, felmerült bennem, hogy mennyien lehetnek ugyanennyire elkeseredve, én legalább testnevelőként tudtam, hogy hogyan kezdjem…
Így indult a GYA 2014-ben heti két ingyenes, közösségi parktornával.
Mamami: Te a gyermekeid születése előtt hogyan kapcsolódtál a mozgáshoz?
Kádár-Papp Nóri: A sport mindig is fontos és izgalmas része volt az életemnek. Óvodás koromban kezdtem szertornázni a KSI-ben, ahol 10 éves koromig versenyszerűen sportoltam. Az ezt követő 20 évben pedig igazi mindenevő voltam 🙂 Tenisz, kajakozás, akrobatikus rocky és sztepp tánc követték egymást a különböző korszakaimban.
Mamami: A mamami.hu leginkább a szülés és az azt követő időszakkal kapcsolatban szól az anyukákhoz, családokhoz így mindenképpen adja magát a kérdés, hogy te milyen mozgásformákat ajánlasz várandósoknak?
Kádár-Papp Nóri: Fontos, hogy a kismamák ne ilyenkor kezdjenek új dolgok felfedezésébe, és ne csak a gyarapodás megfékezése motiváljon, hanem a tudat, hogy egy aktívan végigvitt terhesség sokkal nagyobb valószínűséggel hoz problémamentes hónapokat és könnyebb szülést.
Amatőr sportolók, amennyiben nem veszélyeztetett a terhesség, a betöltött 12. héttől kezdhetik a kismamatornát. Azt, hogy ez alacsonyabb vagy magasabb intenzitású mozgás lesz, a korábban végzett sport gyakorisága és intenzitása, illetve az aktuális állapot, érzések határozzák meg.
Érdemes viszont kerülni a túlságos felmelegedéssel járó sportokat (bikram jóga, úszás túl meleg vízben, szauna), illetve a túlzott rázkódással, esetleges ütközéssel járó mozgásformákat.
Mamami: Mikortól lehet szülést követően visszatérni a mozgás világába? Milyen mozgásformákat javasolsz?
Kádár-Papp Nóri: Akár a szülés másnapján el lehet kezdeni a finom átmozgatást. Nyilván a baba és a magunk ellátása sem megy minimális mozgás nélkül, de a regeneráció sokkal gyorsabb és eredményesebb, ha az anyuka tud gyermekágyi átmozgatást, majd később célzott szülés utáni regeneráló gyakorlatsorokat csinálni.
Ezek kezdetben nagyon óvatos átmozgatások, légzőtorna, keringésfokozás, a has- és gátizom “ébresztése”, majd jöhetnek fokozatosan az egyre inkább tornára hasonlító mozgások. 🙂 A szülés utáni regeneráció nagyjából annyi ideig tart mint a terhesség és nem a fogyásra fókuszál kezdetben, hanem a gát és has izmainak regenerálására, a légzés rendezésére, a tartásjavításra főleg. Az alacsonyabb intenzitású regeneráló tornák akár a természetes szülést követő 6., a császármetszést követő 8-10. héttől végezhetőek, viszont a futással érdemes legalább fél évet várni.
Mamami: Miért fontos az, hogy a nők gyermekük mellett is mozogjanak? Hogyan bíztatod az anyukákat, hogy mozogjanak rendszeresen?
Kádár-Papp Nóri: A szülést követő években drámaian átrendeződik az anyukák élete. Vannak, akiknek ez természetes, másoknak komolyabb testi és lelki kihívást jelent. Folyamatos figyelem, készültség, alárendelődés, monotónia minden szépségével együtt. Így nem csak testileg, de lelkileg is sokat adhat a napból kiszakított 45 magunkra fordított perc. Nem csak a szülés utáni teljes regeneráció a kulcs, hanem egy olyan tevékenység, mozgásforma megtalálása, amivel újra célokat lehet kitűzni, önbizalmat, mélyebb önismeretet nyerni és kikapcsolódni rövid, de intenzív időszakokra a baba körüli teendőkből.
Mindenkinél más a motiváció. Van aki fogyni szeretne, a másiknak a háta fáj, a harmadik meg örül, ha izzadva tombolhat egy kicsit két pelenkázás között. Ha megvan az, amiért érdemes elkezdeni, az anyukák rövidebb és hosszabb távú célokkal nagyon ügyesen “benne tudnak maradni” a rendszeres mozgásban.
Mamami: Te mennyit edzel egy nap? Ha van holtpontod, hogyan tudsz átlendülni?
Kádár-Papp Nóri: Sosem csináltam belőle titkot, hogy nem edzek minden nap. Sőt! Vannak aktívabb időszakaim és olyanok is, amikor sérülés vagy munka miatt nem fér bele a mozgás. És igen, olyan is van, hogy nincs kedvem. Nem vagyok élsportoló, nem várok el magamtól olyan edzésmunkát, ami ott szükséges. “Lakossági” sportoló vagyok, mint nagyon sok anyuka a világon. Nem a sport az első az életemben. Ha van időm, nincs más dolgom és a kedvem is olyan, csinálom, de ha nem, akkor sem dől össze a világ 🙂 Vannak holtpontok, amik maguktól (pihenéssel) elmúlnak, vannak viszont olyanok, amikor érzem, hogy halogatok és kifogásokat keresek. Ilyenkor mindig olyan mozgásformához nyúlok, amit nagyon szeretek.
Mamami: Van kedvenc mozgásformád?
Kádár-Papp Nóri: Az izzadós, ugrálós, vörösfejes edzések szerelmese vagyok. Ha egyedül kell edzeni, biztosan ilyet választok. Társaságban elcsábulnék egy bodyARTra vagy spinningre.
Mostanában a biciklizés került előtérbe, mivel vettem egy új bicajt, pedállal és biciklis cipővel. Próbálgatom, hogy milyen felfelé biciklizni.
Illetve régi vágyam egy ütős-rúgós személyi edzésre elmenni, ahol engem nem üt meg senki, de mondjuk egy boxoló tenyerét lehet csapkodni és közben rettenetes saját testsúlyos feladatokat ad. 🙂
Mamami: Saját gyerkőceidet hogyan tudod motiválni a mozgásra, hogyan tudod a mindennapjaik részévé tenni? Van nálatok családilag elvárás a mozgással kapcsolatban?
Kádár-Papp Nóri: 8 és 10 évesek, szerencsére nem kell őket motiválni. Lemeríthetetlenek. 🙂 Szívesen bicajoznak, de az ő kérésükre már körbefutottuk együtt a Margitszigetet. Járnak atletizálni, a kislányom balettra, és az úszást is gyűrjük.
A férjemmel mindketten versenyszerűen sportoltunk gyerekként. Abban egyetértettünk az első pillanattól, hogy ilyen terhelésnek, életmódnak nem szeretnénk kitenni a gyerekeket, hacsak ki nem derül, hogy valamelyiküknek tehetsége, kedve van.
Ezek mellett sokat kirándulunk és biciklizünk együtt.
Mamami: Milyen tervek, álmok vannak még benned, amit mindenképpen szeretnél megvalósítani a Gyerünk anyukámmal?
Kádár-Papp Nóri: A Gyerünk, anyukám! Az eltelt 8 évben fogalommá vált az anyukák fejében. Úgy látjuk, hogy a szülés utáni újrakezdésben elismert szakértőkké váltunk. Egyre többször és többféle téma üti fel a fejét a Gyerünk, anyukám! közösségében, melyek szorosan nem kapcsolódnak a sportoláshoz.
A terveink között szerepel a következő években az ilyen kiemelt témák feldolgozása.
Majamami
