Főoldal Baba a házbanHordozás Szoptatás hordozóban

Szoptatás hordozóban

by maja

Fotó: Csontos Lea

„Az anyaöl az ősbizalom forrása, testi-lelki-kapcsolati életünk gyökérzete.”
(Prof. Dr. Bagdy Emőke)

Várandós nőként, első gyermekes, egy gyermekes vagy majd többgyermekes anyaként életköreink fontos ívét járjuk be. Számomra minden anyasággal kapcsolatos élmény egy beavatás, újabb és újabb lépcső a babám, önmagam és kettőnk kapcsolódása között. Minden nap hordoz magában valamilyen kihívást, amit vagy ösztönösen, vagy már meglévő tapasztalataink vagy kapott információk alapján igyekszünk a lehető legjobban megoldani. Ez a mindennapi forgás át meg átszövi anyai létünk.

Nem minden megy egyből elsőre, nem mindenki tud azonnal megérkezni az anyaságba, és persze van olyan is, akinél a kezdetektől minden olyan egyértelmű, aki úgy érzi az anyasággal érkezett meg csak igazán a világba.

Talán kicsit elvont a bevezetőm egy olyan cikknél, ami arra hivatott, hogy a hordozás közbeni szoptatáshoz adjon segítséget, de mégis szerettem volna láttatni az anyukákkal, hogy ha ezek közül bármelyik nem megy elsőre, akkor sincs semmi baj. Van idő a gyakorlásra, tanulásra.

Nálam ez úgy alakult, hogy amikor megszületett az első kisfiam, nagyon nagy boldogságom közepette szembesültem a ténnyel, hogy nekem nem megy egyből a szoptatás. De volt támogató dúlám, aki segített a különböző pozíciókban, míg rá nem találtunk az ideálisra, amit aztán több napon keresztül gyakoroltunk a kisfiammal, míg rutinná vált.

Hidegzuhany volt az is, hogy az én kisfiam nem alszik a kiságyában. Milyen meglepő, mondhatnám ma, amikor már annyi mindent tudok arról, hogy mennyire fontos az együttalvás, a bőrkontaktus, az igény szerinti szoptatás. De ezeket friss anyukaként nem tudtam és nagyon hálás vagyok azért, hogy olyan emberek, elsősorban anyák, nők vettek körül, akik tudtak szelíden támogatni és átlendíteni az első, nehezebb szakaszokon. Ennek a „nem alvásnak” köszönhetően ismerkedtem meg a hordozással. Nagyon gyakorlatlan, mondhatnám béna voltam a kezdeti szakaszban, de ez így természetes. Ezt is, mint mindent meg kell tanulni. Pár alkalom és rutinná váltak a mozdulatok.

Egy barátnőmtől kaptam ajándékba a Tricot Slen rugalmas hordozónkat, ami addigra már az ő két kislányát is kiszolgálta (azóta még három gyermeket). Ez a 3 méternél hosszabb verzió, szóval küzdöttem az elején, mire megtanultam helyesen alkalmazni, de rövid idő után rutinná váltak a mozdulatok és úgy éreztem, újra kinyílt a világ. Napi szinten több órát sétáltunk a rajtam szundizó kisfiammal. Nála itt meg is állt a tudományom, igaziból alvós sétákhoz használtam a hurcit.

Amikor megszületett a második kisfiam, nem volt kérdés, hogy ugyanúgy igény szerint szeretném szoptatni és ugyanazt a sok-sok testi érintést megadni neki, mint a nagyobbik fiamnál. A gyermekágyas rózsaszín álomvilágot nehéz felismerések követték. Hogyan lehet kivitelezni a több órás szopizást ha ott van a nagyobb? Hogyan főzöm meg az ebédet, hogy tudjon a nagyobbik gyerkőc is enni? Egyáltalán hogyan adom oda neki az ebédet, ha a kicsi folyamatosan szopizik? Hogyan megyek érte az oviba, mikor tudunk játszani?

Szoptatás és hordozás

A választ ebben az esetben a hordozás közbeni szoptatás adta meg. Akkor én egyáltalán nem olvastam semmit ebben a témában, egyszerűen csak csináltam ösztönösen. Nem tudtam például, hogy van olyan lehetőség, hogy bölcsőtartásba helyezzük a picit a hordozókendőnkbe. De így utólag mindegy is, mert sikerült megoldanom.

Az első kisfiam által már volt tapasztalatom a szoptatás és a hordozás terén is, így nem volt nehéz rutint szereznem e kettő összekapcsolásában. Ezt csak azért írom le, hogy ha valaki még most tapasztalja ezeket az élményeket először, ne adja fel az első pár alkalom után, tényleg ez is, mint sok minden más, a gyakorláson múlik.

A legjobb érzés – Néhány nappal a szüés után segíti a tej termelődését a szoros bőrkontaktus – kép magánarchívum

Ne várjunk túl sokat magunktól egyszerre. Ahhoz, hogy szoptatás közben jól tudjuk alkalmazni a hordozóeszközeinket, jól kell ismernünk azokat. Ahogy már említettem, én egy három méternél hosszabb Tricot Slen rugalmas hordozóval kezdtem. A rugalmas hordozónak megvan az az előnye, hogy mivel az anyag nyúlik, így könnyen igazítható szopizáshoz. Nálam az a pozíció (elől zsebes, kereszt kötési mód), ahogyan elhelyeztem a babám, jól bevált szopizáshoz is. Nem forgattam, egyszerűen csak kicsit lentebb engedtem a hurciban úgy, hogy elérje a mellbimbót.

Ehhez egy kicsit hosszabbra kell engedni a vállakra eső anyagot és így babánk lentebb kerül. A szoptatás végén a kendőt ismét ki kell kötni, rövidebbre kell húzni a babát tartó részeket, hogy a baba ismét magasabbra kerüljön és a testsúly elosztás megfelelő helyre kerüljön. Apró kiegészítés, hogy ez a pozíció ideális azoknál, akiknél az anyatej túl erősen lövell, mert a baba kicsit magasabban van, mint a mellbimbó, így könnyebben tud kortyolni.

Arra nagyon ügyeltem, hogy addig, amíg kortyolt vagy érezhetően fogyasztott és nem csak komfortszopizott, lassan menjek.

A függőleges pozíción túl vannak, akik bölcsőpózba forgatják babáikat. Ezt a hagyományosnak tartott szopis pozíciót könnyű felvenni rugalmas kendőben. A keresztezett kötéssel kialakított hordozókendőből a babát kiemeljük és oldal fekvésbe fektetjük a kendőből kialakított kereszt egyik oldalába. Ez több gyakorlást igényel. A kendő rugalmassága miatt előfordulhat, hogy úgy érzed laza, ezért babád fejét a karoddal alátámasztva meg kell tartanod. Viszont mivel a kendő tartja a babánkat, a hosszan szoptatás is kényelmesebb tud lenni és kevésbé fárad el a karunk.

Nagyobb gyerkőcök szoptatásánál még könnyebb a karikás kendők használata. Tökéletesen alkalmazható függőleges vagy bölcsőpózban is. Mindkét esetben lazítanunk kell a kendőn a fej alatti résznél és úgy elhelyezni a babáinkat. Bölcsőpozíciónál nagyon ügyeljünk arra, hogy a kendő a baba tarkójáig érjen és a feje az alkarunkon feküdjön. Soha de soha ne húzzuk rá a baba fejére a kendőt!!! A babánk arcát, orrát minden esetben látnunk kell, a légzés útját szabadon kell hagyni! Fontos az is, hogy a baba egész testét fordítsuk magunk felé, érjen össze a hasunk és az anyag a térdhajlatáig érjen. A baba karjai az erszény belsejében vannak, míg lábai lehetnek szabadon, vagy a kendőbe takarva. A karikás kendő száraival takarást biztosíthatunk akár a babánk feje felől (vigyázva, hogy ne teljesen fedje a fejét) vagy a vállunk felől.

Karikás kendőnél csípőn hordozás esetén is tudunk szoptatni. Ennél a lehetőségnél még könnyebben elérhető mellünk a babánk számára, mert már eleve a megfelelő magasságban van. A kötésen annyit lazíthatunk, hogy a baba füle vonaláig érjen az anyag, így takar is. Figyeljünk arra, hogy a baba hátán is feszes legyen a kendő és támassza meg azt pontról pontra. 

Ahogy nőnek a babák és már stabilan ülnek, mei tai-ban vagy csatos hordozóban is könnyedén megvalósítható a szopiztatás. Ha le tudunk ülni az a legegyszerűbb, mert ilyenkor biztonsággal tudunk lazítani a pánton és gyermekünk könnyedén kortyolhatja a tejcsit. Amikor nem volt választásom, mert mondjuk menni kellett az oviba vagy egyszerűen csak sétálni a nagyobbal és a kicsinek szopizni támadt kedve, nekem remekül működött a Manduca csatosunk menet közben is. Megvallom még a pánton sem lazítottam, hanem egyszerűen odaigazítottam a mellem a gyermekem szájához és haladhattunk tovább.

Manduca hordozónkkal kinyílt a világ – a kép magánarchívum

Amit nagyon szerettem a hordozóban szopizásnál, túl azon, hogy nem voltam helyhez kötve és viszonylag könnyedén tudtam több mindent megcsinálni, az az, hogy nagyon diszkrét. Amikor picik a babáink és igény szerint szoptatunk, egyszerűen kiszámíthatatlan, hogy mikor fognak újra megéhezni vagy mikor szeretnének egyszerúen csak “cumizni” a bimbón. Engem óriási teher alól szabadított fel a hordozókendő. Nem kellett latolgatnom, tervezgetnem, szoptatáshoz igazítanom a teendőm, mert a babám velem volt, biztonságban a mellkasomon és ha szopizni szeretett volna, akkor szopizott. Nem kellett erre külön helyet sem keresnem, mert diszkréten, mások előtt rejtve maradt a folyamat a jótékony kendő takarásában.

Mindemellett ma már nem kell bizonygatni, mert rengeteg kutatás támasztja alá, hogy mennyire fontos a folyamatos bőrkontaktus. Rendeződik a babáink vércukor-szintje, több oxigént vesznek fel, állandósul a testhőmérsékletük, egyenletes a légzésük, és nyugodtabban alszanak.

Az pedig külön jó, hogy a folyamatos testkontaktus serkenti a tejtermelést, kikerülhetőbb a mellgyulladás. Kevesen tudják, hogy a legegyszerűbb megoldás a tej serkentésére a gyakori mellre tétel mellett, hogy úgy kössük magunkra a babáinkat, hogy mindketten meztelenek vagyunk felülről. A bőrkontaktus segíti a tejtermelés elindulását és azonnal szopizhat is a babánk a kendő melege alatt. Ez kifejezetten jól alkalmazható a születés után nagyon bealvós, szopizni nem akaró babák esetében. Stimulálja őket a bőrkontaktus, a tejcsi illata, és néhány napon belül rendeződik a probléma.

Még egy apróság. Ma már nagyon sok helyen lehet szoptatásra alkalmas ruhákat vásárolni. Ezek különösen hasznosak hordozás közbeni szoptatás esetén, mert így nem okoz nehézséget a mell szabaddá tétele, nem kell a derekunktól huzigálni a ruházatunkat. Nem utolsó sorban észrevétlen marad a szoptatás, hiszen a hordozó is takarja a babát, és egy jó szoptatós felsőben épp csak annyi van kint, ami a baba szájában van.

Észre se venni külső szemlélőként, hogy szopizik a baba a hordozóban – Manduca Xt

Sok vicces jelenet van bennem a hurciban szoptatásomról. Főleg az első alkalmakról, amikor még nem jöttem bele a folyamatba. Úgy hiszem azt például soha nem fogom elfelejteni, amikor a pár hetes babám a kendőbe kötve, nyugalomban szopizott, miközben a mellemet egy sállal megtámasztva (miután mindkét kezemre szükségem volt), palacsintát sütök a nagyobbnak. 🙂

Ha szeretnétek még tájékozódni a témával kapcsolatban, gyertek a mamami fórumra.

Bíró-Polgár Mariann (Majamami)

Kapcsolódó cikkek

A weboldalon cookie-kat használunk, annak érdekében, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk. Elfogadom Teljes adatkezelési tájékoztató ITT.