Minden a könyvek szeretetével kezdődött. Mindig körbevettek. Így volt ez akkor is, amikor megtudtam, hogy kisbabát várok, csak kicsit átalakult a paletta pár hónapra. Kisfiamat várva, egy számomra kedves kolléganőm hívta fel a figyelmem a Születés hete rendezvényeire. Ezeken az alkalmakon és Kata dúla szülésfelkészítőjén találtam rá a saját „anyai” utamra. Számomra négy könyv határozta meg ezt az időszakot: Ingebord Stadelmann: A bába válaszol, Ina May Gaskin: Útmutató a szüléshez és Leboyer: A gyöngéd születés. A szül(et)ést követően Jean Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában című könyvét olvasva pedig kristálytisztán éreztem, hogy mi az utunk.
A kisfiam érkezésével jóval tudatosabbá váltam a környezetem iránt is. Szép lassan lecseréltem a tisztítószereket öko termékekre, szelektíven kezdtük válogatni a háztartási szemetet, elkezdtünk komposztálni és megválogattam az ételeinket. Ehhez a váltáshoz tartozott a mosipelusok használata is. Természetesen én is elkezdtem az interneten tájékozódni, de mivel vizuális típus vagyok, számomra fontos az adott termékkel az ”élő” ismerkedés, abba is hagytam. Nekem ez az egész folyamat átláthatatlannak és bonyolultnak bizonyult az interneten való keresgélés közben.
Kavargott a fejemben a rengeteg információ, ezért elmentem a mamamibolt egyik mosipelus bemutatójára és ott a tájékoztatót követően már tudtam is, hogy a bambinomio termékcsaláddal kezdem a mosipelus kalandomat.
Nem az első perctől használtam a mosipelust és volt mellette mindig eldobható is, de igyekeztem, és az első időszak rengeteg bénázása ellenére egész jól bele is jöttem. Nem volt kérdés, hogy második kisfiamnál is használni fogom a szépen kialakított készletem, de valahogy csak nem akart eljönni a pillanat. Nem értem miért, de mindig találtam valami kifogást, pedig tudtam, hiszen már egyszer megtapasztaltam, hogy semmivel nem bonyolultabb és időigényesebb mosit használni, mint eldobhatót. A megoldás felé az indított el, hogy Vince rengeteget kakil, naponta simán elhasználtunk 10 eldobható pelust is.
Egyik alkalommal, amikor vittem le a szemetet elszörnyedtem a sok-sok eldobható pelenka láttán és egy „mosipelus kihívást” indítványoztam magamnak. Elkezdtem számolni: a dm saját márkás öko pelusát vettem meg idáig, amiben 27 db pelus van és 2000 Ft-ba kerül(1999). Nekünk naponta 10 db kellett, szóval egy héten két és fél csomag fogyott, ami összesen 5000 Ft. Ez egy hónapban 20.000 Ft-ot jelentett. Ebből levonok 2000 Ft-ot mert éjszakára még mindig ezt használom, így marad minden hónapban 18.000 Ft, amit pelenkára költök. A kihívás lényege az, hogy ezt az összeget minden hónapban olyan dologra költhetem, amire nagyon vágyok (elsősorban könyvekre), és hogy biztos legyen az indulás, egyből rendeltem is 18.000 Ft értékben könyveket, így előre elköltöttem a pelus pénzem☺. A képzeletbeli listámon azért van még pár kincs a könyvek mellett. Végre beszerzem a Grimm’s szivárvány építőjét (https://www.mamamibolt.hu/Grimm-s-nagy-szivarvany-epito-12-ives), és a Grimm’s születésnapi gyűrűt is a fiúknak (https://www.mamamibolt.hu/Grimm-s-szuletesnapi-gyuru-zold-12-eves).
Majd a kezdeti indulást követve visszatérek a könyvek beszerzéséhez és kitalálok egy következő kihívást magamnak, nevezetesen, hogy megtaláljam az időt ezek elolvasására☺.
Nálam így indult másodszorra a mosipelus kaland! Jelentem, az eltelt egy hónapban úgy visszarázódtam, hogy eszembe sem jut napközben eldobható pelust használni!
Bíró-Polgár Mariann
