Meddig is lehet hordozni a babákat? Van erre valami elfogadott, mérhető adat? Meddig tart a hordozós kor?
A Mamami fórumán külön topik szól arról, hogy meddig is tart a hordozós kor. És valóban, ha hordozás, akkor talán ez az egyik legritkább témakör, amit ezen belül említenek. A hordozóeszközökre, a kötésekre, a biztonságra sokkal nagyobb hangsúly kerül, ám a végéről elvétve szoktunk csak beszélni.
Már a legelején megnyugtatnánk mindenkit: nincs erre hivatalos szabály. Mondhatjuk úgy is, hogy ameddig a babának (vagy gyereknek), és anyának (vagy más hordozó személynek) is komfortos. Persze egyes hordozóeszközök is határt szabhatnak, ezeket általában ugyanis kilóban szokták meghatározni, a legtipikusabb a 15, illetve a 20 kilós súlyhatár.
A legtöbben arról számolnak be, hogy a gyermekük másfél-2 éves kora körül már erősen csökken a hordozás intenzitása, ami, valljuk be, logikus is. Hiszen a kicsik ebben az életkorban már önállóan jönnek-mennek, felfedeznek, és bármennyire is jó összebújni anyával, kavicsokat, faleveleket, makkokat, gesztenyéket, egyéb kincseket gyűjteni egy kicsit még ennél is jobb, de legalábbis izgalmasabb. Hosszabb távnál azonban még ilyenkor is bőven elkerülhet a hordozó, pláne, ha időre kell menni és nem alkalmas az adott séta arra, hogy minden egyes bodobácsot külön-külön, alaposan megszemléljünk.
A másik kardinális pont a kistesóval való várandósság. Bár szuper eszközök vannak erre az időszakra is – ilyen például az onbu, ami hasonlít a csatos hordozóhoz, viszont nincs derékpántja, ennek köszönhetően nem szorítja, nem nyomja a pocakot. Viszont elképzelhető, hogy kismamaként már kifejezetten kényelmetlen a hordozás, vagy egyéb, egészségügyi kockázatok miatt nem szívesen hordunk magunkon tartósan tizenplusz kilós gyerekeket – ami szintén teljesen érthető. (Fórumunkon volt, aki olyan tapasztalatot is megosztott, hogy a kicsi édesanyja várandóssága alatt teljesen magától hagyta el a hurcizást, nem kérte többet.)
Érthető, ha a hordozás ritkulását, vagy teljes “elhagyását” rosszul éljük meg, ez is egy olyan folyamat, amit ér megsiratni, ér elbúcsúzni tőle. Azt azonban nem mondanánk, hogy rögtön adjunk is túl a hordozós eszközeinken, egy nagyobb gyerek is még tartogathat meglepetéseket! Egy 3-4 évessel például egy erdei kirándulásnál jó szolgálatot tehet még egy csatos hordozó, de személyes példámból kiindulva nálunk olyan is előfordult, hogy még bőven előkerült a szövött kendő az oviba jövet-menet. Sőt, még ha csak pár perces bohóckodás is volt, de a legnagyobb ajándék, amit kaphattam a lányomtól az ötödik születésnapja előestéjén az volt, hogy odahozta a karikás kendőt és azt kérdezte: “anya, ezzel felveszel?”
SBD
