Az újszülött érkezése nem csupán a mindennapokat borítja fel, hanem a nő és a férfi közötti kapcsolati dinamika is megváltozhat, sőt, akár párkapcsolati krízis is kialakulhat. Gondoltad volna, hogy ezen a nehéz időszakon akár a hordozás is segíthet?
Lehetne ezt máshogy mondani, finomítani, sőt, biztosan van olyan család, ahol szinte semmi sem változik (ők a szerencsés kivételek), de alapvetően a gyerek születése könnyen okozhat párkapcsolati krízist. Kezdve onnan, hogy elég hamar kiütközhetnek az eltérő nevelési stílusok, és az ebből adódó konfliktusok (például sírni hagyni vagy nem hagyni), a házasélet intenzitásának csökkenése (amit többek között a kialvatlanság okoz, de szülés után a női test sem feltétlenül úgy működik, mint azelőtt), az énidő és a miidő eltűnése, de legalábbis jelentős csökkenése – és még oldalakon át lehetne sorolni, mennyi minden történik ebben az egyébként csodálatos időszakban, ami igencsak próbára tudja tenni még a legerősebb kapcsolatot is.
További probléma még, hogy általában a már-már tökéletes, de mindenesetre példa nélküli baba-mama szimbiózisba az édesapa sokszor nagyon nehezen tud beilleszkedni. Sok férfi úgy érzi, nem is sikerül, ki van szorítva, neki “jobb” esetben csak a kakás pelusok jutnak, minden mást a nő intéz a baba körül – szoptatás, összebújás, altatás, vigasztalás, stb. A férfiaknak általában egyébként is több idő kell, hogy ráérezzenek az apa szerepre.
Nem szabad azonban elkeseredni és feladni! Attól, mert jellemzően az anya van éjjel-nappal a babával, még nem kell búcsút inteni a kapcsolódásnak, akarattal, odafigyeléssel és tudatossággal az apa is szerves része lehet a mindennapoknak, hiszen a fürdetésen túl még annyi minden van!
A gyakori érintés segít abban, hogy az apa is könnyebben tudjon kapcsolódni a gyermekéhez. A ringatás, a masszírozás, illetve a hordozás ehhez nagyszerű lehetőségek. Ezek során felveszik a szemkontaktust, érzik egymás rezdülését, hallják egymás hangját. Könnyebben megismeri a gyermeke kommunikációját, megtanul rá jól reagálni. Egyre aktívabban tud majd részt venni a kisbaba életében, ezzel támogatva az édesanyát. Hiszen az anya számíthat a párjára, tudja, hogy a nehéz helyzetekben is helyt tud állni az édesapa. Az anya érezheti hogy nincs egyedül a baba körüli tennivalókkal. Apa is el tudja majd altatni a kicsit, otthonról el tud vele menni – vagy éppen fordítva, az anya tud elmenni nyugodt szívvel otthonról, amíg a baba és apa együtt vannak.
Ha megvan az anyának az énidő, sokkal kiegyensúlyozottabb, talán kicsit kipihentebb is lesz, több ideje, energiája jut majd arra, hogy a párjával, párkapcsolatával foglalkozzon.
SBD
