Közlemény

Collapse
No announcement yet.

Már nem akarok szoptatni!

Collapse
X
  • Szűrő
  • Idő
  • Mutatás
Clear All
new posts

    Nagyon gratulalok Nektek en is!!!

    sok erot!
    Szilvi, Immánuel Kornél (2011.10.28.),az ennivaló, de huncut kismanó,és Bella Natália (2013.09.17.), a gesztenyeszemű kíváncsi nyuszilány anyukája

    Comment


      Eszter: gratulálok! Mi is vagytunk, vagyunk ikrekre

      A mi történetünk röviden: Zeti most 2ev 8hos, a kisteso 4hos
      ..és. Egyszerűen esélyem sincs Zetit levalasztani és bármennyire is erőteljesen próbálkozom vagy csak nyugodtan, reménytelen, pedig sokszor nagyon nehéz nekem,mert mar nagynak érzem öt ehhez. De nagyon szenved, ordít ha nem adok, elveszem....így engedem. Mit mondtok lányok? Várjak türelmesen..?
      Anya (Ágó), Apa (Atti) - mosolgyós Zéti (2012.dec.25) és tündéri Kincsőnk (2015.05.24)

      Comment


        Megbetegedett a nagylányom. Olyan nagy a kísértés, hogy megint adjak neki több szopit. Nagyon kéri és enni nem akar. Inni szerencsére jól iszik. De az anyatej mégiscsak anyatej...

        Nem akarok visszalépni, de most nagyon tanácstalan vagyok. (szerintem erős leszek és egy kis plusszenergiát fektetek a helyzetbe szopi helyett, do olyan jó volt panaszkodni.)
        Dana
        2017-ben is lesz könyves kihívás!
        Könyves kihívás topic

        Comment


          Lányok,az éjszakairól úgy érdemes leszoktatni,hogy egyik napról a másikra nulla?nem úgy,hogy kevesebbszer adok,mert akkor azt nem érti,hogy egyik ébredésnél kap,másiknál nem.jól gondolom?
          El kéne határozzam magam,mert kb.egy hete nagyon fáj az éjszakai maraton és nem tudom mitől van,az egyik oldalt nem tudom odaadni neki,olyan szinten fáj már,nem csak szopikor,hanem naponta többször is,percekre elkezd fájni a bimbó.nem tudom ez meddig normális,de ilyen erős egyik gyereknél sem volt még...
          "Engem ne emeljen a magasba senki,ha nem tud addig tartani,míg tényleg megnövök..." Birtalan Ferenc
          Zsófi-hordozási tanácsadó (hordozo.hu) vagyok Kaposváron és környékén!

          Comment


            zsizsi eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
            Lányok,az éjszakairól úgy érdemes leszoktatni,hogy egyik napról a másikra nulla?nem úgy,hogy kevesebbszer adok,mert akkor azt nem érti,hogy egyik ébredésnél kap,másiknál nem.jól gondolom?
            El kéne határozzam magam,mert kb.egy hete nagyon fáj az éjszakai maraton és nem tudom mitől van,az egyik oldalt nem tudom odaadni neki,olyan szinten fáj már,nem csak szopikor,hanem naponta többször is,percekre elkezd fájni a bimbó.nem tudom ez meddig normális,de ilyen erős egyik gyereknél sem volt még...
            Zsófi,

            ez is biztosan minden gyereknél másképp működik..... de az biztos, hogy az én fiammal félálomban nem lehet beszélni, akkor magyarázni, hogy most igen, de ha egy óra múlva is kérsz, akkor nem..... vagy most azért nem, mert egy (kettő, három) órája már kaptál....

            Talán érdemesebb megpróbálni a szigorúbb verziót, abból még mindig lehet egy kicsit engedni, ha mégis úgy tűnik, egyikőtök sem bírja a teljes megvonást éjjel
            Ági vagyok, egy kisfiú (2013. 03.) és egy kisleány (2016. 03.) anyukája

            Comment


              Ja,nem is így gondoltam,hogy magyarázok neki,nem is értené a 2évével,meg hát igen,az álom félkóma-helyzet nehéz ügy.inkább arra gondoltam,hogy 5percenként nem adok,de ha 2-3óránként kér pár percre,akkor adnék,azt még bírnám.de lehet,ezzel tényleg csak megzavarnám...
              Ha most nem adok neki,vagy sír és megindulna lefelé az ágyról,hiába mondom neki,hogy bújjon ide,vagy hogy mesélek neki.néha viszont elfogadja,bújik,elmesélem neki,hogy alszanak a bocik,meg lovak(állatmániás),egy perc és már alszik is.de ez nem mindig válik be sajna,a másik meg,hogy ha elalszik hozzámbújva és megmozdulok,hogy a hasammal valami kényelmesebb pózban próbáljak meg aludni,akkor legtöbbször,ha mozdulok,már újra ébred is
              "Engem ne emeljen a magasba senki,ha nem tud addig tartani,míg tényleg megnövök..." Birtalan Ferenc
              Zsófi-hordozási tanácsadó (hordozo.hu) vagyok Kaposváron és környékén!

              Comment


                zsizsi eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                Lányok,az éjszakairól úgy érdemes leszoktatni,hogy egyik napról a másikra nulla?nem úgy,hogy kevesebbszer adok,mert akkor azt nem érti,hogy egyik ébredésnél kap,másiknál nem.jól gondolom?
                El kéne határozzam magam,mert kb.egy hete nagyon fáj az éjszakai maraton és nem tudom mitől van,az egyik oldalt nem tudom odaadni neki,olyan szinten fáj már,nem csak szopikor,hanem naponta többször is,percekre elkezd fájni a bimbó.nem tudom ez meddig normális,de ilyen erős egyik gyereknél sem volt még...
                A fiam a nyáron megint többször kelt éjszaka, együtt alszunk, én nem is vettem észre, a férjem szólt, hogy lassan külön ágy, ne szopjon éjszaka. Augusztusban volt két éves. Én egyszerűen nem adtam neki, de csak egy picit sírt, vizet kért, és másnap tényleg nem ébredt fel. Azóta zártabb pizsamám, hálóingem van, csak felébrednék, ha lenne valami. Nekünk ment, de még nincs külön ágy.
                Erika, L. (2013. 08.08) és K.(2016.07.23).

                Comment


                  MeDana eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                  Megbetegedett a nagylányom. Olyan nagy a kísértés, hogy megint adjak neki több szopit. Nagyon kéri és enni nem akar. Inni szerencsére jól iszik. De az anyatej mégiscsak anyatej...

                  Nem akarok visszalépni, de most nagyon tanácstalan vagyok. (szerintem erős leszek és egy kis plusszenergiát fektetek a helyzetbe szopi helyett, do olyan jó volt panaszkodni.)
                  Nehéz lehet tényleg, kitartás! Ha reggel és este kap még, akkor szerintem nem szükséges most a betegség miatt még egy szopit beiktatni, mert a vitaminokat amúgy is megkapja a reggeliből is estiből is.
                  (sóbarlang, illóolajos masszázs amit még a gyógyteákon, homeopátián kívül még szoktunk alkalmazni betegségkor, ez is egy jó kényeztetési mód).
                  Szilvi, Immánuel Kornél (2011.10.28.),az ennivaló, de huncut kismanó,és Bella Natália (2013.09.17.), a gesztenyeszemű kíváncsi nyuszilány anyukája

                  Comment


                    Sziasztok!

                    Jövök beszámolni, ugyanis péntek este ( a legutolsó határidőben, amiben a férjemmel megállapodtunk) elkezdtem a leszoktatást.

                    Nagyon nem volt hozzá kedvem, de úgy jött ki hogy már 8.40-kor elvonultam a hálószobába a kislányommal, könyvet néztünk, énekeltem, hancúrozás, csikizés, mondókázás, szóval minden volt. Kért inni az előző nap kapott, Kitty-s szívószálas kulacsából, amit akkor avattam fel, mondtam hogy most akkor vizet igyon ebből, ne cicit. Aztán lekapcsoltam a villanyt, a mobilomon altatót kapcsoltam be. Karba vettem és sétáltunk, aztán lefeküdtünk az ágyra, mikor sírt. Egy idő után mondtam hogy még picit kaphat utoljára. Nem akarta elfogadni, hogy kicsit, „Nagyot akajok!”, mire én hogy már csak kicsi van, megitta, már két éves és most máshogy is el tud aludni. 3 percet szopott így a bal mellemből, amiben mindig is kevés tej volt. Utána mellém fekve pihent, időnként felsírt, másikból is akart, de a jobb mellemre tettem a kezem és az egyik kedvenc versét kezdtem mondani. A hónom alatt pihent, amikor eszébe jutott sírva kért, de nem volt semmi agresszió a részéről velem szemben, mint amire számítottam, még azt se mondta, hogy csúnya anya. Jött a férjem, 10.30 előtt kicsivel, átvette, és 10 perc alatt elaludt onnantól!

                    Máskor is szokott ilyen időben elaludni, én azt hittem éjfélig fent lesz legalább, úgyhogy sokkal rosszabbra számítottam, annyira büszke vagyok Rá!!!

                    Aztán, 4-kor is felébredt. Majdnem adtam cicit, de lemászott az ágyból, felhúzta a papucsát, odabotorkált az éjjeli szekrényhez és elvette a szívószálas kulacsát, abból ivott. Mellém feküdt, pár simi után bemászott a saját ágyába! ( a szopi után is így szokta, szeret oda befeküdni, oldalkocsink van, nagyon szeretem ezt a megoldást én is).
                    Reggel sem kapott cicit, apja hozta a kulacsot, felhúzta a rendőny..:

                    Már nekem hiányzott a szoptatás. Délben még elalvás előtt adtam most a jobb mellemből, 3-5 percet, aztán befeküdt a saját ágyába, nem sírt azért mint szokott, hogy még akar cicit. Elfogadta, hogy ennyi van. Elég hamar elaludt.
                    Azért hagytam ezt még meg, hogy fokozatos legyen az elválasztás, neki is legyen ideje átállni lélekben is, meg nekem is, a mellem se csomósodjon be, illetve féltem hogy nem lenne még délben álmos cici nélkül. Sok olyat olvastam hogy 2 évesen teljesen leszoktak az alvásról du. Viszont pár napja már nem cicire alszik el délben, valahogy húsz perc szopi után sem aludt el, többet meg nem akartam adni, így betettem az ágyba, bekapcsoltam a zenét (azóta naponta tölteni kel a telefenom mert lemerül), és ált. elaludt. Az a cél persze, hogy úgy 2 hét után a déli cicizést is abbahagynánk. Remélem összejön.

                    Mikor délután ébredt nagyon sírt, 10 percig nem tudtuk mi a baja, nem tudtunk segíteni. erre mellre tettem és megnyugodott (férjem berágott rám, azt mondta, hogy ő már nem segít nekem este se).
                    Arra gondoltam, hogy az ilyen SOS helyzetekre/ komolyabb „hisztikre” máskor is adhatnék, úgyis még pár hétig az elválasztás után is van tejünk. Ez nem zavarja össze a babát? Van akinek így működik, és utána nem kér este? Persze így kb. sosem fog elapadni a tejem, de ezt csak úgy karácsonyig gondoltam, utána már tényleg nem szoptatnám meg.

                    Ma este: Egész ¼ 11-ig húztam a villanyoltást, előtte mesélésen kívül játszottunk a héliumos lufival, mókáztunk, aztán még játszhatott a babájával. Sírt hogy „akajok cicit én! Nagyon akajaok cicit kapni!”
                    Annyira sajnáltam, végülis nem várok babát és nem is fáj, a kóros vékonyságom meg lehet valami pajzsmirigy probléma is, de hát már így beszéltük meg itthon.
                    Hirtelen, 22.36-kor abbahagyta, fogta magát és bemászott az ágyába. Rögtön elaludt..)
                    Szilvi, Immánuel Kornél (2011.10.28.),az ennivaló, de huncut kismanó,és Bella Natália (2013.09.17.), a gesztenyeszemű kíváncsi nyuszilány anyukája

                    Comment


                      Szerintem minden gyerek más és máshogy is reagál az elválasztásra, de amikor azt mondtam én is hogy nincs már csak kicsi szopi erre rávágta az én lányom is hogy ő nagyot akar. Az erős elhatározás viszont biztosan fontos alapja a dolognak. Ha kritikusnak ítélek egy helyzetet én is adok neki. Én még mindig úgy látom hogy ebből töltekezik, merít erőt ha valami baja van. Régen ha megütötte magát akkor is a cici volt a vigasz, ma ha ilyen történik azt mondja nekem hogy "Anya légyszives megpuszilod?" a fájó testrészt és már nincs is semmi baj. Annyira tündérien tudnak lereagálni dolgokat.
                      Linda mama és Lizi hercegnő ('13.06.09) és Petykó herceg ('15.12.24)

                      Comment


                        Köszi Linda, aranyos a kislányod! Hát igen, változnak hamar és jobban tudnak alkalmazkodni mint gondolnánk, csak én is úgy látom hogy stresszoldó, és erőmerítésre jó még.

                        Ma viszont csináltam egy hülyeséget. Délben ugye még adtam neki háromszor is pár percre, de sokat akart, kijöttem és úgy aludt el a sírás után zenére. Este viszont nem volt sem sírás, sem könyörgés a ciciért! Hogy hogy értem el? Mivel az enyémet nem adhatom, odaadtam az "ördög csecsét"..Délelőtt pakolgattam a konyhában és kezembe került fiam világítós cumija, a kislányomnak megtetszett, és ki is próbálta. Végül elvettem tőle hogy akkor majd este. Világéletében utálta a cumit, öt hetes korában akartam bevezetni hogy apja is elaltassa mint a fiunkat, de kiköpta, így hagytam. Most meg rákapott. Vacsinál emlékeztettem, hogy este már nem lesz cici, picit ellenkezett (még jó, az én lányom, ne is hagyja magát!), majd felderült az arca: "Cumi lesz! Igen, cumit szabad?" Bólogattam és nem felejtette el. Úgy rágcsálta sokáig, végül kijöttem a szobából, aztán mikor benéztem a cumival a szájában aludt. Ki tudtam venni.
                        Most nem tudom helyretenni magamban, hogy jó volt-e vagy nem. Egyfelől pont két évesen akarom rászoktatni a cumira, mikor mások ilyenkor szoktatják le!? Örülni kéne, hogy nem használta. Másfelől így elfelejti könnyebben a cicit. Mikor ki akartam venni a szájából, kérdeztem tőle, hogy akkor cicit már nem is kér? Rázta a fejét hogy nem, szívta a cumit. Hoppá
                        Szilvi, Immánuel Kornél (2011.10.28.),az ennivaló, de huncut kismanó,és Bella Natália (2013.09.17.), a gesztenyeszemű kíváncsi nyuszilány anyukája

                        Comment


                          Sziasztok!

                          Jövök beszámolni, nagyon jól alakult az esti-éjszakai leszoktatás!
                          Cumit egyébként csak akkor egyszer kért és kapott, azóta se került elő..)
                          Az 5. este már nem kérte a cicit, sőt még zenét sem kellett neki bekapcsolni!! Nem is hittem volna. A 6. nap kérte megint, a 7. naptól már este nem kért cicit, meg sem említi!
                          A foga jött, és ezért párszor éjszaka sírva ébredt, annyira fel volt dúlva hogy akkor nem akarta elfogadni, pedig adtam volna.
                          Délben még szoptatok időnként. A mamával és az apjával már elalszik cici nélkül délután is, aminek örülök. Velem ilyen még csak egyszer fordult elő, amikor nagyon rosszul voltam, akkor majd egy óráig altattam. Ha nagyon akarnám, menne már szerintem zenére-viszont párszor előfordult az is, hogy az 5 perces szoptatás ellenére nem aludt. Fáradt volt, de mégsem.
                          Szóval úgy heti 4-5 nap szoptatok még délben 3-5 percet a jobb mellemből (a bal már valszeg elapadt), ami mindkettőnknek jó. Apa szerint már befejtük. Stresszhelyzetben, hiszti után még kéri. Ha nagyon-nagyon sír és egyedül vagyunk, még akkor is adok, szerintem jót tesz.

                          3 héttel az esti elválasztás után , 3 év szünet után újra nő lettem!
                          (Nekem nem hiányzott mondjuk, de a nőgyógyásznő szerint ez nagyon jó dolog, és azt jelenti, hogy most kezd az" immunrendszerem gatyába rázódni". 6 héten keresztül próbáltam megszabadulni a gombától, és sem erős illóolaj, sem grapefriut mag csepp, sem kúp nem ölte meg őket, a menes viszont már az első nap megszüntette a kellemetlen tüneteket! Azóta se tért vissza
                          Nagyon furcsa volt, de örülök. Olvastam, hogy aki 3 évig szoptatott, akkor annak addig nem is jött meg... A hormonok is mások ilyenkor, a libidó, minden..Csak anyának éreztem magam, feleségnek nem. )

                          Nem tudom még meddig adok neki délben, de most így hogy nem is minden nap és egészségileg is kezdek erősödni, szedek Béres cseppet is, nem bánom. Lelkileg nehezen viselem a változásokat.
                          köszönöm még egyszer a hasznos tanácsokat!
                          Szilvi, Immánuel Kornél (2011.10.28.),az ennivaló, de huncut kismanó,és Bella Natália (2013.09.17.), a gesztenyeszemű kíváncsi nyuszilány anyukája

                          Comment


                            sziasztok! egy ideje bennem is érik a leválasztás, tesókát szeretnénk. Doni 33 hónapos, és nekem kellemetlen már, és fájdalmas a szoptatás. És a babasem jön, talán emiatt. Illetve emiatt és a nulla libidó miatt, amit ez okoz. A ciklusom első felében majd megveszek, a második meg nulla. Pedig lehet, hogy pont akkor jönne össze. Hormonálisan nemtom, hogy állok, de szervileg rendben vagyok.
                            Most az van, hogy egy hete elvettem éjjelre és nappalra is. Már csak alváshoz kapta meg.
                            A nappali altatás azóta nem létezik, hát eléggé kivagyunk. Nem jön kendőbe, nem alszik sehogy, se apával. Zeét lehet, kipróbálom majd. Három napja nem kap reggel sem. Csk este, elalváshoz. Nekem jobb így. Remélem, teherbe esek, és ez az esti megmarad, ezt még szeretném pár hétig megtartani.
                            Ti hogy vagytok??
                            Orsi vagyok, Doni (2013 május) és Dorottya (2016 nov) anyukája

                            Comment


                              Sziasztok, felhozom, hátha jön valaki beszélgetni. Nekem már sok volt az éjszakai szopi, mert nagyon gyakran ébredt a fiam. Most sajnos elég sok minden összejött, és végül már mindenképp szerettem volna legalább megpróbálni, hogy hogy menne szopi nélkül (nappal viszont még jó lenne, meg nem is szeretném, ha teljesen elapadna a tejem).
                              Mi együtt alszunk, a férjem elsőre azt mondta, hogy aludjak külön, de végül azért döntöttünk úgy, hogy mégis én altassak, hogy ha olyan a helyzet, akkor tudjak szoptatni. Leírom az eddigi első két éjszaka tapasztalatát. Első nap sokat beszéltünk róla, hogy nagyon álmos a cici, éjszaka majd aludni szeretne. Este szertartásosan kikészítettünk mindenkinek egy vizespalackot, hogy ha éjjel szomjas lesz, akkor legyen miből innia. Amúgy minden szokásosan zajlott, könyvnézegetés, hancúrozás. Utána még világosban szopi (ezt a tényt, hogy még világos volt, nagyon élvezte a fiam), majd leolthatta ő a villanyt, hogy aludjunk. Végül összesen 80 percen keresztül meséltem és énekeltem, amíg elaludt, de csak egyszer sírt pár másodpercet a ciciért, amikor már nagyon álmos volt. Akkor kapott egy kicsit inni (nem hiszem, hogy szomjas volt, de ez elterelte a figyelmét), összebújtunk, még egy kicsit meséltem, és már viszonylag hamar elaludt. Éjjel nagyon sokat ébredt, de a legtöbbször egy kis simogatásra visszaaludt. Egyszer sírt csak, de akkor is sikerült hamar megnyugtatni. Érdekes módon egyik ébredésénél totál ébernek tűnt és mesét kért, de szerencsére a mesére hamar visszaaludt. Reggel én a szokásosnál fáradtabb voltam, de ő ugyanolyannak tűnt. Másnap este megint megbeszéltük, hogy éjjel a cici aludni fog, megint szertartásosan megtöltöttük a palackokat, de már nem féltem a szopival elalvástól, így 15 perc alatt elaludt. Éjszaka megint rengeteget ébredt, de csak egy kicsit szorosabban kellett összebújni, és már aludt is tovább. Kíváncsi vagyok, hogy megy ez tovább. Eddig úgy tűnik, az éjszakai szopi elhagyása nem volt neki annyira traumatikus – bár most többször ébredt, mint eddig, – azt viszont nem tudom, elérjük-e ezzel, hogy én többet tudjak aludni. Mondjuk ha a férjemmel összebújva is ilyen simán alszik majd, akkor igen.

                              Comment

                              Betöltés...
                              X