Közlemény

Collapse

Mamami frissítés

Mindenkinek a türelmét kérjük a frissítési munkálatok miatt! Köszönjük!
See more
See less

otthonoktatás

Collapse
X
  • Szűrő
  • Idő
  • Show
Clear All
new posts

    #31
    Nem vagyok otthonoktatás ellenes, az életre a szülők (és az élet) nevel, és nem csak az iskola lehet kortárs közösség. Csak arra akartam a figyelmet felhívni, hogy ez egy kényes pontja a nevelésnek, és sajnálom azokat az otthon oktatottakat, akik így burokban, a világtól elzárva nőttek fel, és estek pofára huszonévesen. De NEM CSAK ÍGY LEHET! Nagy család, tágas baráti kör, barátok a gyereknek, közösségi elfoglaltság stb. De ez iskola mellett is nagyon fontos! Csak egy iskolást a szülő, ha akar sem tud elszeparálni a többi gyerektől. És sajnos néhány szülő azért tanít otthon, hogy addig is övé legyen a gyerek.
    De te biztosan nem ezért csinálnád! Sőt! ha véletlnül a gyerekem diszlexiás lesz (van rá esély) lehet, hogy az első néhány évben mi is magántanulók leszünk. Nem akarom mindannak kitenni a gyerekemet, amit a férjem élt át emiatt.
    Cicamica (2004) Macimanó (2006) és Csibe (2009.10.17)anyukája

    Comment


      #32
      érdeklődéssel olvastam a témát - ahogy lassan közelít az iskolaválasztás, mint "rémség", jó minden opciót végiggondolni. borzasztó "daráló" manapság az iskola, épp arra nem alkalmas (így), amire kitalálták...

      halkan megjegyezném, amit már itt többen is, hogy addig teljesen OK, hogy magántanulóként nevelem a gyerekem - de gondoskodnom kell arról is, hogy ne csak az ismeretek, tudás terén gyarapodjon, fejlődjön, hanem arról is, hogy:

      1.) fokozatosan eltávolodhasson tőlem, szülőtől, ahogy az az életkorának megfelel (mondok egy erős példát: régen az otthon nevelt gyerekek bizony 5-7 évesen ki voltak csapva libát legeltetni pár órát...; tehát otthon nevelni nem egyenlő 24 órás börtönőri felügyelettel - bocs a túlzásért)

      2.) elegendő időt töltsön kortársak között.
      bármennyire lenézzük azokat az "elérhető" kortársakat, vannak dolgok, amikben CSAK ők tudnak partnerei lenni a gyerekünknek - és ezek NÉLKÜLÖZHETETLEN élmények. (ne nézzük le a fűszálrágcsálós felhőbámulásokat és társaikat.)
      igen, még az is kell, hogy hülyeségekre tanítsák a többiek, hogy kicsúfolják, netán 1-2x megverjék, vagy ő verjen meg másokat... hogy "gyakorolja" a klikkesedést, a gyerekszerelmet, és más hasonlót. ez mind GYAKORLÁS a felnőttkori szociális életre.
      hozzáteszem, a kortárson nem "osztálytársat" kell feltétlenül érteni, még az sem feltétlenül kell, hogy azonos életkorúak legyenek - de az igen, hogy a gyerekek létszáma elérjen egy minimumot, és az is kell, hogy néha (és idővel egyre többet és többet) felnőtt felügyelet nélkül lehessenek (mert olyankor másképp viselkednek).
      vannak pszichológusok, akik odáig mennek, hogy az iskola feladatai között fontosabbnak tartja a gyakorló szociális közeg biztosítását (pl szünetben), mint azt, hogy "oktat"!!

      ahogy elhangzott, ilyen közeget otthontanulóknál biztosíthat a szomszédság, a baráti kör gyerekei, sportolás, művészi tevékenységek, hitélet, stb, stb - csak jöjjön össze minél több kb. hasonló korú gyerek (ha vegyes a korcsoport, az is szuper), és a szülő ne legyen jelen, rendszeresen, ilyen alkalmakkor. Testvéreknél is kell néha, hogy a testvérek jelenléte nélkül is barátkozzanak másokkal. (pl ha a testvérével mindig visszahúzódó, kipróbálhatja, hogy másokkal szemben talán aktívabb, stb.)


      még a "versenyellenességhez": egyetértek azzal, hogy dívik manapság egyfajta versenypedagógia, a gyerekek "hajszolása", és hogy ezzel nem árt néha szembemenni.
      másfelől marhanagy tévedésnek gondolom, hogy TAGADJUK a verseny létét, értelmét, gyakoriságát... lássuk be, hogy alig-túlnőtt-főemlősök vagyunk, versengő, territoriális viselkedéssel a génjeinkben!
      fontos, hogy a gyerekeink gyakorolhassák magukat a versengés ilyen-olyan terepein (fizikailag, szociálisan, mentálisan), és még fontosabb, hogy ne sugalljuk azt sem, hogy a verseny ROSSZ! Azt viszont igenis, juttassuk bele kis fejükbe, hogy versenyezni NEM MINDIG célszerű, sőt, néha HÜLYESÉG. Ellenben együttműködni másokkal, a csoportunk KÖZÖS érdekeiért tenni igen HASZNOS, és még az altruizmusnak és az önfeláldozásnak is megvan a maga JELENTŐSÉGE.
      Ha kudarcélményeim miatt szorongtam, s ezért gyerekemet óvom a versenytől, azzal - szerintem - nem azt üzenem, hogy a verseny rossz, hanem azt, hogy féljen ő is! Tehát épp, hogy átadom neki, amit nem akartam! (Hiszen hogy ne félnék már valamitől, amitől anyám is fél?!)
      Márpedig azt bizonyára szeretnénk, hogy gyerekünk majd, felnőttként, sikeres legyen a párválasztásban, nem?
      Kevesen tudják, hogy a párválasztó viselkedésünknek mennyi köze van a versengéshez! (pl mindkét nem azt keresi a másikban, hogy mennyire sikeres lenne a szaporodásban. a férfiaknál ennek egyik jele, hogy elöl van a dominanciasorban!)
      Bonyolult (Bence 04.10.24.)
      HipnoSzülés a tévében

      Comment


        #33
        visszaolvasva a hozzászólásomat... khm. lehet, hogy nem az jön le, mennyire elgondolkodtatott ez a topik - pedig de!
        érdekel, hogy aki otthonnevelésben gondolkodik, annak mi a fő motivációja erre?

        aki, ugye, a rossz példákat említette, azért gyanítom, hogy azokban az esetekben a fő gondot nem maga a magántanulás jelentette, hanem a "mellesleg" a gyereket "agyonnyomó", leválni nem engedő szülőség... és emiatt érvelek a kortársak jelentősége mellett - nem azért, mert feltételezem mindenkiről, aki otthon akar nevelni, hogy a gyereke tönkretétele a célja.
        Bonyolult (Bence 04.10.24.)
        HipnoSzülés a tévében

        Comment


          #34
          Bonyolult, szerintem elég jók a meglátásaid.
          Lili, Hana(04/12/18) Iván(06/10/28) anyuja
          Waldorfbabák és Egyebek

          Comment


            #35
            bonyolult eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
            1.) fokozatosan eltávolodhasson tőlem, szülőtől, ahogy az az életkorának megfelel
            Szerintem a szülőről leválás/ eltávolodáshoz nem kell napi 8 óra "fizikai" távollét a szülőtől. A leválás lelki síkjának ehhez nincs köze. A szülők hozzáállásán múlik minden.
            Livi

            Comment


              #36
              Bonyi, Te gyors- és gépíró vagy???????????????????? HOgy tudsz egy nap ennyit írni hiba nélkül? Egyébként jókat írsz, de rengeteget.
              Szilva


              Kornél (9) Bolda (7) Rozga (4) Kolos (1)
              Hurcibaba Klub (8)

              Comment


                #37
                liv731 eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                Szerintem a szülőről leválás/ eltávolodáshoz nem kell napi 8 óra "fizikai" távollét a szülőtől. A leválás lelki síkjának ehhez nincs köze. A szülők hozzáállásán múlik minden.
                nem mondtam, hogy naponta 8 óra legyen!
                amúgy sem iskolás korban kezdi a gyerek a leválást, és nem is akkor hagyja abba...


                másfelől:
                bennem még az merült fel, hogy az otthonnevelés erőteljes akadályának látom a szülő munkavállalását... munka mellett hogy fér(het) bele?
                Bonyolult (Bence 04.10.24.)
                HipnoSzülés a tévében

                Comment


                  #38
                  Bonyolult, tudom, hogy nem mondtad, de az intézményes nevelés általában ennyi időt jelent. Ez nem csak az iskolát jelenti, hanem a legtöbb gyereknek az óvodát is. Annak, hogy a "leválás" mikor kezdődik és meddig tart, szerintem nincs jelentősége, nem is értem, miért olyan fontos ez, normális családi közegben ez automatikusan zajlik.

                  Munka mellett nem fér bele.
                  Livi

                  Comment


                    #39
                    "nem is értem, miért olyan fontos ez"

                    szerintem sokan hiszik azt, hogy a gyereküket "le kell választaniuk" magukról, és jó időben, "mert különben baj lesz".
                    és aki rájön, hogy ez hülyeség, az meg hiheti azt, hogy nem szabad engednie leválni, "mert különben baj lesz", szóval a ló túloldala.

                    egyetértek veled, ez egy tök természetes folyamat - amit már akkor is a gyerek irányít, mikor eldönti, hogy itt az idő megszületni... csak hagyni kell. nem siettetni, nem akadályozni, elfogadni, hogy gyorsul-lassul-"visszaesik"...
                    Bonyolult (Bence 04.10.24.)
                    HipnoSzülés a tévében

                    Comment


                      #40
                      Ti mit-hol olvastok otthonoktatásról? Nyomtatott (angol is jöhet), és on-line is érdekel!
                      Jó lenne megismerni egy kicsit jobban, és én eddig csak Liv blogját böngészgettem...
                      Andi
                      Anna (2005.12.21.), Zsigmond(2008.01.05.)

                      Comment


                        #41
                        Szerintem ez egy nagyon fajsúlyos döntés, vetekszik a "ne adjuk be a kötelező oltásokat" kategóriával. Hozzáteszem, nálunk a kötelező óvodalátogatás az utolsó éveben, iskola előtt, történik, akkor is csak fél napra! Az iskola pedig napi szinten 8-13 óráig tartoztattja ott a gyerekeimet!
                        Ennek ellenére, belegondolok abba, hogy azok a gyerekek akiket szüleik úgy szocializálnak, otthon, elzárva a külvilág ingereitől, azok milyen felnőttek leszenk, mert ugyebár a mókuskerékbe előbb vagy utóbb be kell állni, magyarul a társadalom mennyire toleráns az ilyen közegből kikerülő felnőttekkel, és ők mennyire tudnak a későbbiekben "hasznos" tagok lenni!
                        A másik gondolatom evvel, hogy ugyebár én itthon vagyok lassan 13 éve, én megtehetem, hogy nem keljen óvodába hordani már 3 évesen a gyerekemet, de mi van azokkal, akik dolgoznak, nekik nem adatim meg ez a lehetőség, sőt már bőlcsödébe is járatják a gyereküket!
                        Orsi

                        Comment


                          #42
                          Szénaboglya eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                          Ennek ellenére, belegondolok abba, hogy azok a gyerekek akiket szüleik úgy szocializálnak, otthon, elzárva a külvilág ingereitől
                          Megkérdezhetem, hogy kik "azok a gyerekek"? Nem lehet, hogy úgy képzeled el az otthonoktatást, hogy olyan mint az iskola csak otthon? Én úgy látom, hogy egyáltalán nincsenek ezek a gyerekek elzárva a világ ingereitől. Többek között senkinek nem kötelező 8-13-ig otthon lenni, valószínűleg még több időt töltenek el a "külvilágban" mint iskolás társaik. Persze, tudom, az iskola is az otthonon kívűli világ része.

                          Mi van azokkal, akik dolgoznak? Ők valószínűleg nem ezt az oktatási formát választják majd a gyerekeiknek. Esetleg van szerencséjük otthonról dolgozni, vagy részmunkaidőben, vagy valami más rugalmas megoldást tudnak találni.

                          Comment


                            #43
                            Agostona,

                            Például Free Range Education: How Home Education Works Terry Dowty-től. John Holt könyveit gyakran szokták ajánlani. Én a "Teach Your Own"-t olvastam és a "How Children Learn"-t olvastam. Nekem speciel nem tetszettek, de gondolom, ha néhány évvel korábban olvasom őket, talán nagyobb hatással lettek volna rám, több újat kaptam volna belőle, mint így.

                            Linkek:
                            http://sandradodd.com/unschooling.html
                            http://www.freedom-in-education.co.uk/

                            Már nem találom azokat az oldalakat, amiket én régebben olvastam. És persze ott a mothering fóruma,
                            http://www.mothering.com/discussions...splay.php?f=50

                            Comment


                              #44
                              Én is John Holt könyveit ajánlom elsősorban.
                              Livi

                              Comment


                                #45
                                Szénaboglya eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                                belegondolok abba, hogy azok a gyerekek akiket szüleik úgy szocializálnak, otthon, elzárva a külvilág ingereitől, azok milyen felnőttek leszenk, mert ugyebár a mókuskerékbe előbb vagy utóbb be kell állni, magyarul a társadalom mennyire toleráns az ilyen közegből kikerülő felnőttekkel, és ők mennyire tudnak a későbbiekben "hasznos" tagok lenni!
                                Orsi, ajánlom figyelmedbe (ha nem gáz ) ezt az írást a blogomon, illetve a többit is, ha van kedved elolvasni!
                                Livi

                                Comment

                                Working...
                                X